Az azeri légierő hivatalosan is megerősítette, hogy kínai JF-17-es vadászgépeket állított szolgálatba. Az ország védelmi minisztériuma emellett egy videót is közzétett, amelyen a kínai repülők gyakorlatoznak. A vadászgépek a Nasodnaya légibázisról szállhattak fel, Sumqayit városa közelében, ahol a közelmúltban jelentős fejlesztések látszottak a műholdfelvételekből: többek között 16 új vadászgéphangárt épített a bázison Azerbajdzsán. A modern kínai vadászgép bevezetése korszakváltást jelent a kaukázusi országnak, amely eddig szinte kizárólag szovjet repülőgépeket használt, elsősorban MiG-29-es vadászgépeket és Szu-25-ös támadórepülőket. Bár ezek a repülőgépek az 1980-as és 1990-es években nagyon korszerűnek számítottak, a kínai JF-17-es egy sokkal modernebb, „4+ generációs” vadászgép.
A kínai–pakisztáni közös fejlesztés
A JF-17, becenevén „Mennydörgés”, egy modern, alapvetően 4. generációs vadászgép, amelyet Kína és Pakisztán fejlesztett közösen. A JF jelző is erre utal, amely a Joint Fighter, azaz Közös Vadászgép rövidítése. Érdekesség, hogy Kínában a repülőgép FC-1 néven ismert, amely a Fighter China rövidítése. A 17-es számot azért választották, hogy jelezzék, hogy ez a vadászgép fogja leváltani a pakisztáni légierőben az amerikai F-16-osokat. Kínai részről a Chengdu vállalat felelt a vadászgép kifejlesztéséért, amely cég emellett számos más modern kínai repülőgépek fejlesztett és gyárt(ott). A JF-17-es egy sokoldalú repülőgép, egyaránt bevethető légi- és szárazföldi célpontok elleni támadásra, hajók ellen, de akár felderítés céljából is. A vadászgép legmagasabb sebessége 1,6 Mach, amely nagyjából 2 000 kilométer per órának felel meg. Az eredeti tervekkel ellentétben nem váltotta le teljesen az F-16-ost a pakisztáni légierőben, inkább kiegészíti azt, viszont feleannyiba kerül, mint az amerikai vadászgép – egy JF-17-es ára körülbelül „mindössze” 25 millió dollárra tehető.
Pakisztán mellett a nigériai és a mianmari légierő is használja a vadászgépeket, amelyből 2007 óta mintegy 200 darab készült. Pakisztán évente nagyjából 20 darabot tud gyártani a vadászgépből, amely alkatrészeinek több, mint 40%-a Kínából érkezik, beleértve a legfontosabb modern technológiákat. A JF-17-est már éles harcban is vetették be, elsősorban a pakisztáni légierő, többek között India, Irán és Afganisztán ellen. A nigériai és a mianmari légierő hazai felkelőcsoportok ellen használta a vadászgépet. Banglades, Indonézia, Irak, Líbia és Szaúd-Arábia is jelezte érdeklődését JF-17-esek beszerzése iránt – a legtöbb ország 2026 elején kezdett tárgyalni a kínai és pakisztáni felekkel.
Kínai technológia a Kaukázusban
Azerbajdzsán máig az egyetlen európai ország, amely kínai vadászgépeket vásárolt – az öreg kontinens zömmel vagy saját, vagy amerikai repülőgépeket használ. Az azerbajdzsáni légierő a tervek szerint 40 darab JF-17-es vadászgépet fog átvenni; a megállapodás az eredeti, körülbelül 1,6 milliárd dollár értékű kiindulópontból egy nagyobb, állítólag mintegy 4,6 milliárd dollár értékű csomaggá bővült, amely magában foglalja a repülőgépeket, a kiképzést és a kapcsolódó felszereléseket. A vadászgép típusának rendkívül alacsony karbantartási igénye és üzemeltetési költségei lehetővé tették az üzemeltetők számára, hogy sokkal nagyobb számban állítsák hadrendbe, mint az a nagyobb repülőgépek, például a MiG-29 esetében lehetséges lenne. A beszerzési döntés összhangban áll Azerbajdzsán átfogóbb katonai modernizációs stratégiájával, amely a modern felderítő-támadó komplexum létrehozása érdekében prioritást biztosít a pilóta nélküli rendszereknek és a precíziós irányítású fegyvereknek.
A JF-17 repüléstechnikai rendszerei – beleértve a vezérlőket és a pilótafülke-kijelzőket is – nagy hasonlóságot mutat a J-20-aséval, amely egy modern, ötödik generációs kínai vadászgép. A vadászgép sisakra szerelt célzói és belső kijelzői fejlettebbek, mint az olyan korai ötödik generációs vadászgép-modelleké, mint az amerikai F-22-es. Ezek lehetővé teszik a vadászgép számára, hogy hatékonyabban használja az új fegyverzeteket, amelyeket mind a JF-17-es, mind a J-20-as bevet. A repülőgép nagyrészt kompozit anyagokból készült vázához szükséges anyagok fejlesztése állítólag jelentősen profitált a J-20 fejlesztése során ezen a területen elért előrelépésekből, míg a repülőgép adatkapcsolatai és aktív elektronikus irányítású radarja szintén fejlett, ötödik generációs technológiákat alkalmaznak.
A JF-17-es ugyanazokat az elsődleges levegő-levegő fegyvereket használja, mint a J-20-as, nevezetesen a radarvezérelt PL-15-öt és az infravörös vezérlésű PL-10-et, amelyek elsöprő előnnyel rendelkeznek a szomszédos országok által bevetett rakétákkal szemben. A PL-15 továbbra is teljesen páratlan a Közel-Keleten és Közép-Ázsiában, mivel Azerbajdzsán legközelebbi stratégiai partnerei, Izrael és Törökország flottáiban nincsenek ehhez hasonlóan fejlett levegő-levegő rakéták. Az azeri légierő a vadászgépek hadrendbe állításával jelentős modernizációt hajt végre, a kínai vadászgépek pedig megérkeznek Európa kapujába – vajon be is fognak lépni rajta?
Források:
https://militarywatchmagazine.com/article/azerbaijan-chinese-jf17bl3-j20dna-service
https://nationalinterest.org/blog/buzz/azerbaijans-air-force-now-flying-chinese-fighter-jet
https://defence-blog.com/azerbaijan-confirms-jf-17-jets-are-officially-in-service/