KÜLPOLOGIKA

Megköttetett Trump, Izrael és a Hamász történelmi tűzszünete

Szerző: | okt 11, 2025 | Ázsia, Elemzés, Háború

2025. október 8-án Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy Izrael és a Hamász aláírták a gázai háborút lezáró béketervének első fázisát. A 20 pontból álló megállapodás, amelyet szeptember 29-én ismertetett a Fehér Házban Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel közösen, a két éve tartó, pusztító háború végét ígéri, legalábbis papíron.

A bejelentés nemcsak a Közel-Kelet, hanem a globális diplomácia egyik legnagyobb fordulatát jelentette az utóbbi években, hiszen két évvel a Hamász 2023. október 7-i támadása után, amelyben mintegy 1200 izraeli vesztette életét, a gázai konfliktus elérte a kimerülés határát. Több mint 67 ezer palesztin halt meg, a Gázai övezet nagy része romokban hever, és mind Izraelben, mind a palesztin területeken mély társadalmi és politikai válság uralkodik.

Miért most jött el a fegyverletétel ideje?

A megállapodás időzítése nem véletlen. Az izraeli kormányra hónapok óta egyre fokozódó nemzetközi és belpolitikai nyomás nehezedett. Az elmúlt hetekben több nemzetközi fajsúllyal bíró ország, köztük az Egyesült Királyság, Kanada, Ausztrália vagy éppen Franciaország is hivatalosan is elismerte a palesztin államot, ezzel jelezve, hogy türelmük végére értek. A világsajtóban egyre élesebb hangon kritizálták Izraelt a gázai humanitárius katasztrófa miatt, és a dohai izraeli légicsapás, amely során a Hamász vezetői ellen próbáltak csapást mérni, tovább mélyítette a diplomáciai válságot. A támadás felháborította Katart, a legfontosabb közvetítőt, és a Trump-adminisztráció végül Netanjahu bocsánatkérését is kierőszakolta Doha felé, amely mondhatni példátlan pillanatnak tekinthető az amerikai–izraeli kapcsolatok történetében. Mindeközben a hazai közvélemény is fordulatot vett Izraelben, hiszen az Israel Democracy Institute felmérése szerint az izraeliek kétharmada már a háború befejezését támogatta, beleértve a zsidó lakosság többségét is. Ezzel szemben a Hamász oldalán a döntést elsősorban a túlélés ösztöne vezérelte, hiszen a terrorszervezetet a háború majdnem teljesen megtörte. Vezetői közül többen meghaltak, katonai infrastruktúrájuk lényegében romokban van. Ráadásul az arab államok is egyre erőteljesebben sürgették a kompromisszumot, tartva a saját közvéleményük radikalizálódásától. Nyolc arab és muszlim ország külügyminisztere közös nyilatkozatban üdvözölte Trump béketervét, és jelezte, hogy készek nyomást gyakorolni a Hamászra.

Washington visszatérése a közel-keleti diplomáciába

A békefolyamat kulcsfigurája maga Donald Trump volt. Elemzők szerint is Trump személyes befolyása nélkül a megállapodás nem jöhetett volna létre. Már beiktatása előtt, 2024 végén, bizalmas tárgyalások kezdődtek, amelyeket Steve Witkoff közel-keleti különmegbízott koordinált. A folyamat felgyorsult a szeptemberi dohai válság után, amikor Trump garanciát adott Katar biztonságára, cserébe azért, hogy a katariak nyomást gyakoroljanak a Hamászra a túszok szabadon engedéséért. Trump a nyomásgyakorlást és a személyes diplomáciát kombinálta, például fenyegetésekkel, ösztönzőkkel és látványos gesztusokkal terelte az izraeli és palesztin felet a kompromisszum felé. Ugyanakkor a megállapodás előestéjén veje, Jared Kushner is bekapcsolódott a tárgyalásokba, segítve összehangolni az izraeli és a Perzsa-öbölbeli államok álláspontját. Ennek lett a végső eredménye egy átfogó, de rendkívül ambiciózus béketerv, amely Trump neve alatt kerülhetett a történelemkönyvekbe.

(Érdekes mellékszál ugyanakkor, hogy 2025 októberében Donald Trump ismét előtérbe került a Nobel-békedíj kapcsán, miután az amerikai elnök az elmúlt hónapokban hangsúlyozta békemediációs erőfeszítéseit. Trump korábban is jelölt volt a díjra az Ábrahám-egyezmények és más regionális megállapodások miatt, és idén újabb jelöléseket kapott több kormány- és államfőtől, köztük Benjamin Netanjahutól, Pakisztán, Kambodzsa, Örményország és Azerbajdzsán vezetőitől. Egyes elemzők ugyanakkor kételkedtek Trump szerepének valódi súlyában az indiai-pakisztáni, azeri-örmény, thai-kambodzsai vagy ruandai-kongói konfliktusokban, és kiemelték, hogy az elnök nem a nemzetközi együttműködés hagyományos bajnoka. A Nobel-bizottság végül a venezuelai ellenzéki vezetőt, María Corina Machadót részesítette a díjban, amelynek hivatalos indoklása szerint a politikai elnyomással szembeni kiállása, az emberi jogok és a jogállamiság melletti aktivitása tették érdemessé.)

A 20 pontos béketerv

Az alábbiakban olvasható Donald Trump 20 pontos béketerve:

  1. A Gázai övezetet deradikalizálják egy olyan terrormentes területté, amely nem jelent veszélyt szomszédaira.
  2. A Gázai övezetet a gázai emberek hasznára építik újra, akik már túl sokat szenvedtek.
  3. Ha mindkét fél beleegyezik a tervbe, a háború azonnal véget ér. Az Izraeli haderő visszavonja katonáit az előre megegyezett vonalig, hogy felkészüljön a túszok elengedésére. Ebben az időszakban minden katonai hadművelet, légitámadásokat beleértve, megszűnik és a csatavonalak nem változnak, amíg a kivonulás nem lehetséges.
  4. Az izraeli aláírás utáni 72 órán belül minden túszt (élő vagy halott) visszajuttatnak Izraelbe.
  5. Azt követően, hogy a túszokat elengedték, Izrael el fog engedni 250 életfogytiglan büntetést töltő palesztint és 1700 további gázait, akit 2023. október 7. után tartóztattak le, beleértve minden nőt és gyermeket. Minden izraeli túszért, akinek a holttestét átadja a Hamász, Izrael átadja 15 palesztin holttestét.
  6. Azt követően, hogy minden túszt átadtak, a Hamász azon tagjai, akik elkötelezik magukat a békés együttélés és fegyvereik leadása mellett, kegyelmet kapnak. A szervezet azon tagjai, akik el akarják hagyni a Gázai övezetet, biztonságos áthaladást fognak kapni kijelölt országokba.
  7. Az egyezmény elfogadását követően azonnal segélyt kell juttatni a Gázai övezetbe. Ennek legalább meg kell egyezni a 2025. január 19-i megegyezésben feltüntetett számokkal. Ezek közé tartozik a humanitárius segély, a(z) (víz, elektromosság, szennyvíz) infrastruktúra rehabilitációja, a kórházak és pékségek rehabilitációja, és a romok eltávolításához és utak megnyitásához szükséges felszerelések.
  8. A segély bejuttatása és kiosztása a két fél beavatkozás nélkül fog megtörténni, az Egyesült Nemzetek Szervezete és ügynöksége, a Vöröskereszt, illetve bármely olyan nemzetközi szervezet segítségével, amelynek nincs kapcsolata egyik féllel se. A rafah-i átkelő megnyitása mindkét irányba ugyanúgy fog működni, mint a 2025. január 19-i egyezmény szerint.
  9. A Gázai övezetet egy technokrácia alapú, politikailag nem kötődött palesztinokból álló átmeneti kormány fogja irányítani, amelynek feladata a szükséges szolgáltatások mindennapi biztosítása lesz a gázai emberek számára. A bizottságot hozzáértő palesztinokból és nemzetközi szakértőkből fogják felállítani, egy nemzetközi átmeneti testület, a „Béketanács” felügyeletével, amelynek feje és elnöke Donald J. Trump elnök lesz, a további tagok és kormányfők, többek között Tony Blair korábbi brit miniszterelnök, később lesznek bejelentve. Ez a testület fogja megtervezni és pénzügyileg támogatni a Gázai övezet újjáépítését, amíg a Palesztin Hatóság (PA) meg nem reformálja saját magát, mint ahogy az több javaslatban is megjelent, többek között Trump elnök 2020-as béketervében és a szaúdi-francia javaslatban, és amíg biztonságosan és effektíven vissza nem tudja venni az irányítást Gáza felett. A testület a legmagasabb nemzetközi elvárások szerint fog működni, hogy egy modern és hatékony kormányt hozzon létre, amely a gázai embereket szolgálja és képes lesz befektetést elfogadni.
  10. Létre lesz hozva a Trump gazdasági fejlődési terv Gáza újjáépítésére, egy szakértőkből álló bizottsággal, akik a legjobb modern városok létrehozásában játszottak szerepet a Közel-Keleten. Sok jót akaró nemzetközi csoport hozott létre gondosan befektetési lehetőségeket és érdekes fejlesztési terveket, amelyek figyelembe lesznek véve a biztonsági és kormányzati rendszerrel együtt, hogy ezeket a befektetéseket kivitelezzék, amelyek munkát, lehetőséget és reményt fognak adni egy jövőbeli Gázának.
  11. Létre fognak hozni egy különleges gazdasági zónát, kedvezményes vámokkal, amelyekben résztvevő országokkal fognak megegyezni.
  12. Senkit nem fognak erőszakkal kitelepíteni Gázából, de azok, akik el akarják hagyni az övezetet, ezt szabadon megtehetik, és szabadon visszatérhetnek. Arra bíztatunk mindenkit, hogy maradjon, és megadjuk nekik a lehetőséget, hogy egy jobb Gázát építsenek.
  13. A Hamász és más frakciók beleegyeznek, hogy nem lesz szerepük Gáza irányításában, közvetlenül, közvetetten vagy bármilyen formában. Minden katonai, terror és támadásra alkalmas infrastruktúra, beleértve az alagutakat és fegyvergyártó épületet elpusztítanak és nem építenek újra. A Gázai övezetet lefegyverzik a független felügyelők felügyelete alatt, amelynek része lesz az övezetben lévő fegyverek használatának ellehetetlenítése, egy leszerelési folyamattal, amely egy nemzetközi visszavásárló és integrációs programmal lesz lehetővé téve. Az új Gáza teljesen el lesz kötelezve egy sikeres gazdaság felépítése, és szomszédaival való békés együttélés mellett.
  14. A regionális partnerek garantálni fogják, hogy a Hamasz, és a frakciók, eleget tesznek kötelességeiknek, hogy az új Gáza nem jelent veszélyt szomszédaira vagy lakosságára.
  15. Az Egyesült Államok együtt fog dolgozni arab és nemzetközi partnerekkel, hogy létrehozzanak egy nemzetközi stabilizációs erőt (ISF), amelyet azonnal Gázába küldenek. Az ISF ki fog képezni és támogatni fog egy kivizsgált palesztin rendőrséget Gázában, és Jordániával, illetve Egyiptommal együtt fog dolgozni, akik kiemlkedő szakértelemmel rendelkeznek ezen a téren. Ez a rendőrség fogja hosszú távon biztosítani a belbiztonságot. Az ISF együtt fog dolgozni Izraellel és Egyiptommal, hogy biztosítsa a határterületeket, az újonnan kiképzett palesztin rendőrséggel együtt. Kulcsfontosságú megakadályozni, hogy lövedékek Gázába jussanak, és biztosítani a Gáza visszaépítéséhez szükséges áruk gyors és biztonságos bejutását az övezetbe. A felek meg fognak egyezni egy konfliktuselkerülő mechanizmusban.
  16. Izrael nem fogja elfoglalni vagy annektálni Gázát. Mikor az ISF átveszi az irányítást és stabilitást biztosít, az izraeli haderő (IDF) fokozatosan ki fog vonulni a területről egy lefegyverzési folyamat részeként, amelyben az IDF, az ISF, a garantálók és az Egyesült Államok fog megegyezni, egy biztonságos Gáza céljával, amely nem jelent veszélyt Izraelre, Egyiptomra vagy saját lakosaira. Lényegében az IDF fokozatosan át fogja adni az irányítást az általa megszállt területek fölött az ISF-nek, a megegyezés szerint, amelyet az átmeneti kormánnyal fognak létrehozni, amíg teljesen el nem hagyják az övezetet egy biztonsági zóna kivételével, amely addig életben maradhat, amíg a terror veszélye teljesen el nem tűnt.
  17. Ha a Hamász elhalasztja vagy elutasítja ezt a javaslatot, a fenti tervek, a segély átadását beleértve, meg fognak kezdődni az övezet terrormentes területein, amelyeket az IDF átadott az ISF-nek.
  18. Egy tolerancia alapú vallásközi dialógus-folyamat meg fog kezdődni, amelyet a békés együttélés hasznai kiemelésével fognak elindítani, hogy megváltoztassák a palesztinok és izraeliek elképzeléseit egymásról.
  19. Amíg a gázai újjáépítés folyamatban van, és mikor a PA reformprogramja véget ért, a körülmények végre létrejöhetnek a palesztin önrendelkezéshez és államisághoz, amelyet elismerünk, mint a palesztin emberek törekvése.
  20. Az Egyesült Államok dialógust fog létrehozni Izrael és a palesztinok között, hogy megegyezzenek egy politikai jövőben békés és virágzó együttéléshez.

Mariel Ferragamo a Council on Foreign Relations elemzője értékelése szerint Trump 20 pontos Gáza-terve ambiciózus, de számos pontján komoly bizonytalanságot hordoz. Rövid távon a terv a humanitárius helyzet javítását és a stabilizációt célozza, vagyis a túszok szabadon engedését, az izraeli erők fokozatos kivonását, valamint az ISF és a technokrata palesztin bizottság bevezetését a kormányzásba. Ugyanakkor a Hamász leszerelése és a fegyverek megsemmisítése, valamint az ISF működtetése számos gyakorlati és politikai akadályba ütközhet, hiszen a Hamász történelmileg ellenállt a fegyverek leadásának. A gazdasági újjáépítés és a speciális gazdasági övezet ígéretes, de a finanszírozás és a befektetések forrása nem tisztázott, miközben a szükséges összeg, amely több mint 50 milliárd dollárt jelentene, óriási terhet jelent a nemzetközi közösségnek. Hosszabb távon a terv a palesztin önrendelkezés és államiság lehetőségét veti fel, de csak a Palesztin Hatóság reformja és a Gáza újjáépítése után, ami egyelőre inkább aspiráció, mint megvalósítható cél.  Steven A. Cook a CFR másik elemzője ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a kétállami megoldás iránti alacsony izraeli támogatottság és a Hamász politikai túlélésre irányuló stratégiája tovább bonyolítja a helyzetet.

Netanjahu és Khalil al-Hayya döntése

A Carnegie Endowment for International Peace elemzői szerint Benjamin Netanjahu döntése mögött nemcsak stratégiai, hanem személyes motivációk is húzódnak. Natan Sachs úgy fogalmazott, hogy a miniszterelnök „a hatalomban töltött hosszú évek betegsége” miatt képtelen más jövőt elképzelni Izrael számára, mint saját vezetését. 2023. október 7-én, a támadás után mélyen megingott a tekintélye, de most, két évvel később, a katonai győzelmek, mint például a Hezbollah megsemmisítése vagy az iráni célpontok elleni csapások részben visszaadták politikai legitimitását. A béke tehát egyszerre kényszer és lehetőség számára: egy alkalom arra, hogy saját történelmi szerepét újraértelmezze. A Hamász döntéshozatala sem volt egyszerű, mivel a szervezet vezetése földrajzilag és politikailag megosztott, a katonai szárny továbbra is szoros kapcsolatban áll Iránnal, míg a politikai vezetők Katar és Törökország befolyása alatt állnak. Azonban a tárgyalásokon kulcsszerepet játszó Khalil al-Hayya végül elfogadta a megállapodás első fázisát, részben az arab államok nyomására, noha a szervezet világossá tette: a teljes lefegyverzésről és a külföldi csapatok bevonásáról csak később hajlandó tárgyalni.

A béke ára és a jövő bizonytalansága

Október 10-én, péntek délben életbe lépett a tűzszünet. A gázaiak ezrei indultak észak felé, hogy visszatérjenek rommá lőtt városaikba. A tűzszünet első óráiban ugyan még lövések hallatszottak, de a felek többnyire betartották a megállapodást. Izrael megkezdte csapatainak részleges kivonását, bár az övezet 53 százaléka továbbra is izraeli ellenőrzés alatt maradt. Az Egyesült Államok mintegy 200 katonát küldött a tűzszünet felügyeletére.

A kérdés az, mi jön ezután. A fegyverszünet pillanatnyi megkönnyebbülést hozott, de az alapvető politikai kérdések megoldatlanok. Ki fogja irányítani Gázát? Hogyan történik meg a Hamász lefegyverzése? Ki finanszírozza az újjáépítést, amely a becslések szerint meghaladhatja az 50 milliárd dollárt? A regionális államok vonakodnak katonát küldeni, és a palesztin belpolitika is széttöredezett. A Palesztin Hatóság gyenge és korrupt, a Hamász gyakorlatilag megszűnt kormányzó erő lenni, a lakosság pedig reményvesztett. A „technokrata bizottság” ötlete jól hangzik, de nincs nagyon mögötte politikai legitimitás – értékelte a helyzetet Khalil Shikaki a Palestinian Center for Policy and Survey Research igazgatója.

Új Közel-Kelet vagy új illúzió?

A megállapodás regionális következményei még nehezen láthatók. Trump és Netanjahu most történelmi áttörésről beszélnek, ám a valóság inkább egy törékeny kompromisszum. Izrael katonailag mondhatni győzött, de diplomáciailag elszigetelődött, míg a Hamász túlélte, de elveszítette Gázát. Az arab országok békére vágynak, de nem bíznak sem Izraelben, sem az Egyesült Államokban. Így talán kimondhatjuk, hogy a mostani fegyverszünet nem a háború végét, hanem inkább a háború utáni korszak kezdetét jelenti. Egy olyan korszakét, amelyben az újjáépítés, az önrendelkezés és a biztonság új definíciót kap, persze ha a felek valóban hajlandók tanulni az elmúlt két év pusztításából.

Források: