Napjainkban egyre gyakrabban szembesülünk a világ számos pontján fellángoló konfliktusokkal, melyekről napról napra újabb tudósítások, tanulmányok és cikkek ezrei születnek a nemzetközi sajtóban. Első ránézésre ezért is lehet kevéssé szembetűnő egy tőlünk távol zajló, elszigetelt eset az olvasók számára, hiszen könnyen gondolhatjuk, hogy a nagyhatalmak naponta megjelenő nyilatkozatai mellett a téma csupán háttérbe szorult. Mianmarban azonban a polgárháború már jóval korábban megkezdődött, évtizedekkel a jelenlegi konfliktusok előtt, a hidegháború hajnalán.
MIT IS KELL TUDNUNK MIANMARRÓL?
A Mianmarban jelenleg is zajló konfliktusnak számos kiváltó oka van és számos síkon zajlik. Ahhoz, hogy megértsük, hogy fajult idáig a helyzet, szükséges tisztában lennünk néhány alapvető ténnyel. Az ország 1948-as Brit Birodalomtól való függetlenedését követően azonnal háborúba süllyedt. A karen konfliktus 1949 január 31-én tört ki, mely a burmai központi vezetés és a szeparatista karen kisebbség közötti ellentétet fegyveres viszállyá változtatta. A konfliktus a mai napig tart, ezzel a világ leghosszabb ideje tartó polgárháborúja. A szakadárállam a hidegháború alatt elhelyezkedése miatt évtizedeken át funkcionált külső védvonalként Thaiföld számára, hiszen így a helyi kommunisták nem tudtak egyesülni a burmai rezsimmel. Mianmar jelenleg 676578 km2 területű, körülbelül 55 milliós lakosságszámú ország. GDP-je körülbelül 65 milliárd dollár, mely szintet a kilencvenes évek óta tartó gyors növekedéssel érték el. A Világbank forrásai szerint az ország GDP-je 2000 és 2010 között például ötszörösére növekedett, ugyanakkor érdemes megemlíteni, hogy viszonyításképp 2020-ban Magyarország GDP-je még mindig duplája volt a Mianmarénak. Az ország több mint 30 etnikum otthona, buddhista többségű, bár jelentős keresztény kisebbség és muszlim csoportok is élnek az országban. Összesen több mint 100 nyelvet beszélnek.
A KATONAI KORMÁNYZAT FELEMELKEDÉSE
Az első katonai hatalomátvételre 1962-ben került sor. Ekkor Ne Win tábornok vezetésével a Tatmadaw, vagyis a mianmari hadsereg megdöntötte a polgári kormányt és 12 évre a forradalmi tanács uralma alá rendelte az országot. Ezt követően a tábornok pártja, a Burmai Szocialista Program Párt élén, ekkor már szavazásokkal ugyan, de továbbra is vezette az országot. Uralma alatt Burma a világ egyik legszegényebb államává vált. 1988-ban országszerte tüntetések kezdődtek, amit az állam erőszakkal akart elnyomni. Ekkor Saw Maunk tábornok hajtott végre államcsínyt, így vetve véget a szocialista korszaknak, azonban fenntartva a katonai irányítást. 1989-ben megváltoztatták az ország nevét Mianmari Unióra, majd azonos év májusára szabad választásokat hirdettek, melynek Aun Szan Szu Kji elsöprő győzelme lett az eredménye. A politikusnő népszerűsége nem volt véletlen; apja, a burmai függetlenségi mozgalom egyik jobboldali vezéralakja könnyen az ország vezetője lehetett volna, ha 1947-ben nem esik merénylet áldozatául, ő maga pedig már nagyjából 10 éve kampányolt aktívan a békés demokratikus átmenet mellett. A katonai vezetés azonban semmisnek nyilvánította a választást és továbbra is maga látta el a kormányzást. 1992-től Than Shwe vette át a vezetést. 2007-ben széleskörű tüntetések indultak meg a kormányzat ellen, miután az üzemanyagra és a gázra kiadott állami ártámogatás megszűnt, így megnövelve az árakat. A tüntetéseket ismét vérbe fojtották, 2008-ban viszont népszavazást írtak ki az alkotmányról, ezzel téve egy fontos lépést a demokrácia felé. 2010 végén választásokat tartottak, így 2011-től névlegesen polgári kormány alakult Thein Sein nyugalmazott tábornok elnöksége alatt. 2016-tól Aun Szan Szu Kji vette át az államtanácsosi elnöki szerepkört. 2021 február 1-jén a Tatmadaw katonai puccsal átvette az ország irányítását, a 2020-as választás eredményeit megsemmisítették, Aun Szan Szu Kjit sok más korábbi kormánytaggal együtt korrupció vádjával bebörtönözték majd sztratokráciát, azaz katonai kormányzatot építettek ki. A junta Min Aung Hlaing tábornok vezetésével a későbbiekben szabad és tiszta választások megtartását ígérte. Azóta a tábornok tetteit nemzetközi elítélés az általa vezetett országot pedig szankciók érték az emberi jogok megsértéséért és a vallási kisebbség ellen elkövetett atrocitások miatt. Egy emberi jogi szervezet, az Assistance Association of Political Prisoners (AAPP) szerint 2022-ig több mint 2400 embert öltek meg a biztonsági erők és további több mint 15000-et börtönöztek be. Jelenleg is több mint 100-an vannak halálsoron politikai jellegű bűnök miatt. Ez a szám 2024 júniusában 26000 bebörtönzöttre, több mint 5300 halottra és mindössze 6000 szabadon bocsátásra nőtt.
A NÉPIRTÁS
A hadsereg fő célpontja a konfliktus jelenleg is zajló szakaszában a muszlim kisebbség legnépesebb etnikuma, a rohingyák. A rohingyák az ország északnyugati részén élő népcsoport. Megpróbáltatásaik évek óta zajlanak, a mianmari hadsereg pedig minden fegyveres ellenállást brutálisan megtorol. A rohingyák ellen 1974 óta történnek jogsértések, így a jogok korlátozása, 1989-től az állampolgárság megtagadása. 1991-ben a hadsereg túlkapásainak eredményeképp 250000 rohingya hagyja el az országot. A későbbi évtizedekben további fegyveres, állami támadások történnek a muszlim kisebbség ellen. A kisebbségek ellen elkövetett atrocitásokat az USA 2022. március 21-én népirtásnak nyilvánította.
A FEGYVERES ELLENÁLLÁS
A juntára válaszul fegyveres ellenállás is szerveződött. A magukat People’s Defence Forces-ként aposztrofáló szervezet például katonai konvojok megtámadásával és tisztviselők megölésével harcol a központi kormányzat ellen. A hadsereg erre válaszul brutális megtorló akciókat szervez, melyek során falvakat égetnek fel, civileket ölnek és erőszakolnak meg, illetve halálra kínozzák a lakosokat. Számos nemzetiségi, vallási vagy ideológiai csoport folytat fegyveres harcot a Tatmadaw ellen, amelyek egy része hosszú ideje tartó tűzszünetben állt az állam erőivel, míg a legutóbbi puccs újra fel nem szította az indulatokat.
MENEKÜLTVÁLSÁG A HATÁROKON
Mianmart öt ország határolja. A határok mentén menekültek milliói élnek táborokban, sok esetben évek, évtizedek óta. Becslések szerint további több mint egymillió ember él jelenleg is az ország erdős területein, miután menekülésre kényszerültek a hadsereg falvaik elleni támadásai után. Az évtizedek alatt a karen konfliktus elől százezrek hagyták el a háborús zónát, nagyrészük Thaiföldre menekült, ahol határ menti menekülttáborokban helyezték el őket. A rohingyák elleni népirtás elől a kisebbség Bangladesbe próbál eljutni.
A POLGÁRHÁBORÚ FOLYTATÓDIK
Az új polgárháború, másnéven a mianmari tavaszi forradalom kitörése a 2021-es puccs utánra tehető, a már régóta forrongó indulatok elszabadulásának közvetlen következménye. A puccsot követően számos, korábban a kormánnyal tűzszünetben álló csoport kezdett újból fegyveres ellenállásba, a kormányzat általi bebörtönzések és a tüntetők elleni erőszak pedig új csoportok létrejöttét okozta. A háború jelenleg is tart, intenzitása pedig egyre fokozódik. Az ország heterogén összetételének okán a felkelők nem egységesek, egységes fellépésüket csak a katonai kormányzattal való szembenállásuk tartja fenn. Több száz eltérő fegyveres csoport harcol a juntával, akik néhanapján egymással is összetűzésbe keverednek. A nemzeti felszabadító erők, a vallási alapon szerveződő és lokális csoportok összessége ugyan már az ország területének több mint felét tartja ellenőrzése alatt, ám a kormányzat bukása lehet, hogy nem békét hozna, hanem csak a konfliktus egy új fejezetét nyitná meg. A közrend hanyatlását jelzi a szervezett bűnözés elburjánzása is, így például a kábítószerkereskedelem és az online csalások volumenének növekedése.
ÖSSZEGZÉS
Mianmarban igencsak régóta és sokhelyütt zajlik fegyveres konfliktus, az ország Brit Birodalomtól való függetlenedése óra eltelt 74 évből 73-ban polgárháború zajlott területén, tűzszünetekkel megszakítva. Etnikailag, vallásilag, lingvisztikailag és kulturálisan is megosztott hely, számos függetlenségi mozgalommal, radikális párttal és szervezettel. Gazdasága gyenge lábakon áll és a globális válsághelyzet miatt lefelé ívelő pályán van 2020 óta. Vallási és etnikai alapon történő atrocitások százai láttak már napvilágot, a tisztogatások elől menekülő emberek pedig súlyos menekültválságot okoznak a szomszédos államokban, melyek már így is túlterheltek. Mianmar egy puskaporos hordó, a következő időszakban pedig az ország sorsának alakulása jelentős geostratégiai átalakulásokat hozhat a térségben.
Felhasznált irodalom
- Ibrahim, Azeem (2016): The Rohingyas – Inside Myanmar’s Hidden Genocide. Hurst & Company, London
- Joliffe, Kim (2015): Ethnic Armed Conflict and Territorial Adminitration in Myanmar. The Asia Foundation, Mianmar
- Steinberg, David (2013): Burma/Myanmar – What everyone needs to know. Oxford University Press, New York
Internetes források
- Myanmar: Who are the rulers who have executed democracy campaigners? https://www.bbc.com/news/world-asia-55902070
- „Burma: Worlds’s Longest Ongoing Civil War-An Exploration of NGO Free B” by Larry D. Stratton (sit.edu)
https://digitalcollections.sit.edu/capstones/2603/
- Myanmar’s Troubled History: Coups, Military Rule, and Ethnic Conflict https://www.cfr.org/backgrounder/myanmar-history-coup-military-rule-ethnic-conflict-rohingya
- Who is winning Myanmar’s civil war?
https://www.dw.com/en/who-is-winning-myanmars-civil-war/a-62326822
- Myanmar Study Group: Final Report – Anatomy of the Military Coup and Recommendations for U.S. Response
https://www.usip.org/publications/2022/02/myanmar-study-group-final-report
- Civil War in Myanmar – A Further Escalation of Violence Looms on the Horizon
https://www.swp-berlin.org/en/publication/civil-war-in-myanmar
- The Role of Social Media in Myanmar’s CDM: Strengths, Limitations and Perspectives from India
https://www.isas.nus.edu.sg/papers/the-role-of-social-media-in-myanmars-cdm-strengths-limitations-and-perspectives-from-india/ (2022. 10. 30.)
- ASSISTANCE ASSOCIATION FOR POLITICAL PRISONERS (BURMA)
- Insurgents in Myanmar’s Rakhine State Return to War on the Military
https://www.usip.org/publications/2022/10/insurgents-myanmars-rakhine-state-return-war-military
- What’s Happening In Myanmar’s Civil War?
https://www.nytimes.com/interactive/2024/04/20/world/asia/myanmar-civil-war.html
- Myanmar military loses control of key town on Thai border, rebels say, in major win for anti-junta resistance
https://edition.cnn.com/2024/04/11/asia/myanmar-myawaddy-knu-military-junta-intl-hnk/index.html
- Myanmar overtakes Afghanistan as world’s top opium producer
