A Müncheni Biztonsági Konferencia immár a 61. alkalommal szolgál vitafórumként, valamint teret és hangot biztosít a világ vezetőinek, politikusainak és szakértőinek a Földet érintő globális kérdések boncolgatására. A Trump adminisztráció második felvonása, a szélsőjobb feltörekvése az Unióban, az EU gazdasági és biztonsági kiszolgáltatottsága, a NATO jövője, Kína globális szerepvállalása, illetve ezek ráhatása a jelenleg is zajló konfliktusokra kulcsfontosságú kérdéseket vetnek fel, melyek központi szerepet játszottak a konferencián.
Az átalakuló világrend, az elmúlt évek történései és azok fokozódó veszélyei talán a közelmúlt legvártabb eseményévé tették az idei konferenciát. Azonban, a várva várt orosz-ukrán béke esélyének témája helyett inkább a hanyatló amerikai-európai kapcsolatok kerültek központi szerepbe, amellyel világossá vált, hogy Európa határozottan kezd háttérbe szorulni a világot érintő döntésekben, hiszen mielőtt meg akarná váltani a világot, saját problémáival kell megküzdenie.
JD Vance
Az Egyesült Államok alelnöke, JD Vance az orosz-ukrán háború helyett, nagyobb hangsúlyt fektetett Európa jelenlegi nehézségeire, melyben azzal kritizálta a kontinens országait, hogy eltávolodtak alapvető értékeiktől, valamint folytonosan szembemennek azokkal. A közösséget sokként érte az alelnök első nagyobb külpolitikai diskurzusa, mely a kapcsolatok elmélyítése helyett, inkább növelte a meglévő szakadékot.
Felszólalásában párhuzamot vont a Hidegháború vesztesével, illetve a jelenkori európai hatalmak között, amelyek a szólásszabadság korlátozására irányultak. Állítása szerint Európa országai állampolgáraik elhallgattatásával próbálják kizárni társadalmukat, az eszközzel, amelyet egykor szovjet ellenségük alkalmazott a Hidegháború során. Hasonlatával Európa hipokrita jellemére utalt, amit számos esettel próbált alátámasztani. Az Egyesült Királyságban történt példájában a vallásra és az abortuszra irányuló szabadságjogokat kötötte össze, melyben a végrehajtó szervek nem kellőképpen jártak el egy gyászoló állampolgárral szemben. Míg a román választásokba beavatkozó oroszokat elítélte tetteikért, addig viszont azt is kiemelte, hogy ha csupán ennyi kell, hogy egy ország demokráciája összeomoljon, akkor az valószínű annyit is ér.
Továbbá, Vance kritizálta a feltörekvő európai jobb- és baloldali populista pártok részvételének korlátozását a hasonlóan fontos kérdések megvitatásában akiknek nézeteik nem feltétlen egyeznek a jelenlegi európai politikai elit érdekeivel. Azzal vádolta Európa politikus vezetőit, hogy gyakran a félretájékoztatás és a dezinformáció stigmájával tüntetik fel az övékével nem egyező véleményeket. Az alelnök szerint nem szabadna tűzfalat húzni az ellentétes nézeteket képviselő pártokkal. Vance nem dobálózott nevekkel, de következtethetünk a konferenciára nem-meghívott német szélsőjobb AfD pártra, amelyet vezetőjével, Alice Weidellel azonosít a világ, és akinek a német politikai szféra nem enged teret. Vance a konferenciától függetlenül szervezett találkozót a pártvezetővel, ahol többek között egyeztettek az orosz-ukrán háborúról is.
Mindemellett, újból kihangsúlyozta a NATO költségvetés tehermegosztásának szükségszerűségét. Beszédében megkérdőjelezte azt, hogy Európa tisztában van-e azzal, hogy milyen értékeket kíván megvédeni, mi elől akar védelmet, és hogy mit jelent neki a védelem? A kollektív védelem eléréséhez Európának identitásával azonosan kell cselekednie. Hiszen szerinte a védelem elérhetetlen, ha saját értékeinkkel sem vagyunk tisztában és azokkal ellentétesen cselekszünk, valamint ha saját állampolgáraink véleményétől is rettegünk. Az alelnök felhívta a figyelmét arra, hogy ennek eléréséhez még rengeteg nehéz döntéssel kell szembenéznie a kontinensnek. Felszólalása végén a tömeges migráció problémáját se tudta figyelmen kívül hagyni, amelynél a konferencia előtti napon történő müncheni gázolás megemlítésével teremtett félelmet, Trump migránsellenes politikájához hűen.
”Vajon JD Vance tervezi-e felettese barátját, Vlagyimir Putyint is kioktatni a demokráciáról és szólásszabadságról?” – reagált a brit liberál demokraták pártvezetője, Ed Davey.
Ursula Von der Leyen
Az Európai Bizottság elnöke, Ursula Von der Leyen szerint Európa reformja már folyamatban van és készen áll alkalmazkodni az újabb kényszerhelyzethez.
Az Európai Uniót képviselő Von der Leyen, burkoltan utalt az Egyesült Államokkal zajló felesleges vámháborúra, megígérve azt, hogy az EU nem fogja tétlenül hagyni és megtorló intézkedéseket fog kezdeményezni.
Továbbá, kiemelte Ukrajna biztonságának fenntartását és fontosságát, illetve újból Amerikára terelve a szót megjegyezte, hogy egy elesett Ukrajna nem csak Európát, de az USA-t is meggyengítené, azzal veszélyeztetve közös érdekeiket. A Bizottság elnöke emellett kihangsúlyozta Ukrajna helyzetére irányuló ”béke az erő révén” elvét, melyet az EU jelentős pénzügyi és katonai segéllyel kíván támogatni. Itt szintén párhuzamot vont az EU és az Egyesült Államok között, kiemelve azt, hogy az Unió mostmár Amerikával egységesen járul hozzá Ukrajna védelméhez. Von der Leyen szóba hozta Ukrajna EU-s csatlakozását is, és megerősítette a közösség elszántságát. Mindemellett, bejelentette egy vészhelyzeti záradék kezdeményezését, mely felmentené a tagállamokat az EU bizonyos pénzügyi szabályai alól. A jelenlegi geopolitikai légkör miatt a katonai szektor intenzívebb beruházásokat igényel, melyeket alap esetben az uniós szabályok korlátoznának. Az EU továbbá fontolóra veszi, hogy a COVID-19 helyreállítási alapban fennmaradt összeget átcsoportosítsa és védelmi kiadásokra fordítsa.
A Bizottság elnöke beismerte, hogy vannak bizonyos nézetek, amikkel egyet kell értenie az amerikaiakkal. Európa országainak többet kell tennie a kollektív védelem érdekében és növelniük kell a 2%-os GDP-arányos kiadásukat minimum 3%-ra. Ebből következtethetünk arra, hogy Európa végre eljutott oda, hogy nagyobb katonai önállóságra törekedjen, csökkentve az USA-tól való függés mértékét.
Ugyanakkor, Ursula Von der Leyen beszédéből hiányzott a konkrét részletek tartalma, amely túlzottan általánossá tette felszólalását. Az Unión belüli megosztottságra sem tért ki, amely nem erősítette tekintélyét, hanem gyengítette azt. Valamint beszédében számtalanszor kitért arra, hogy Amerika és Európa helyzete kölcsönösen függ egymástól, mellyel célja kapcsolatuk stabilizálása és a szakadék csökkentése lett volna, azonban ezekkel a megjegyzésekkel csupán még inkább megerősítette a narratívát, hogy Európának igenis szüksége van Amerika támaszára és mégse áll készen teljesen önállósodni.
Volodimir Zelenszkij
Volodimir Zelenszkij, ukrán elnök reflektált JD Vance Európa-kritikus beszédére és több kulcsfontosságú témát is érintett felszólalásaiban, köztük egy egységes európai hadsereg létrehozásának gondolatát, a NATO-tagság kérdéseit, az európai-amerikai kapcsolatok hanyatlását és a béketárgyalásokból való kimaradást.
A konferencia egyik legérdekesebb pontja az volt, mikor Zelenszkijt a konferencia utáni Szaúd-arábiai amerikai-orosz tárgyalásról kérdezték, melyre így reagált: „Láttam, hogy valaki azt mondta, hogy lesz egy találkozó Szaúd-Arábiában. Nem tudom, miről van szó.” Az elnök kihangsúlyozta, hogy Kijev soha nem fogadna el olyan megállapodást a háború lezárásáról, amelyet a háta mögött kötnek meg. Európa sem kapott meghívást, mely szintén meglepetésként érte a jelenlévőket, hiszen hogyan is születhetne döntés Ukrajnáról, Ukrajna és Európa nélkül? Az amerikai külügyminiszter, Marco Rubio igyekezte nyugalomra bírni a kontinenst, mondván, hogy Ukrajnának és Európának mindenképpen lesz beleszólása a hivatalos béketárgyalásokba, de egyelőre még nem tartanak ott. Azonban, Keith Kellogg, az amerikai orosz-ukrán különmegbízott közölte, hogy ha Európának nem is, de Ukrajnának helye lesz a hivatalos béketárgyalásokon. Emmanuel Macron francia elnök február 17-én válaszul Párizsban fogadta az európai vezetőket, akik az elmúlt napok gyorsan változó eseményeire próbáltak reagálni.
„Valljuk be, nem zárhatjuk ki annak lehetőségét, hogy Amerika megtagadja az együttműködést Európával olyan ügyekben, amelyek fenyegetést jelentenek számára” – mondta Zelenszkij, majd kifejezte egy egységes európai hadsereg szükségességét, amely Ukrajnát is magába foglalná, hiszen itt az idő arra, hogy Európa saját talpára álljon és sorsáról egyedül ő dönthessen. Zelenszkij megerősítette, hogy a NATO- és EU-tagság továbbra is napirenden van, azonban a hosszadalmas csatlakozási folyamat miatt ez nem a közeljövőben fog megvalósulni.
Mindemellett, Zelenszkij elutasította az Egyesült Államokkal tervezett ásványkincseit érintő megállapodás első ajánlatát, mert az nem biztosított megfelelő biztonsági garanciát Ukrajna számára. A javaslaton belül az Egyesült Államok az ország ritkaföldfém-készleteinek felét birtokolhatta volna, amely a nagyhatalom által nyújtott több milliárd dolláros fegyver- és segélycsomagok kompenzálásaként szolgált volna.
Mark Rutte
Mark Rutte, a NATO főtitkára szintén részt vett a konferencián, ahol arról nyilatkozott, hogy a NATO-tagállamok kénytelenek lesznek megnövelni a szövetséghez való hozzájárulásukat, meghaladva GDP-jük 3%-át. A következő pár hónapban azon fog dolgozni a szövetség, hogy egy közös álláspontra jusson tagállamaival, valamint hogy a júniusi NATO találkozón egy új és egységes költségvetési tervet tudjanak elsajátítani, képességeik felmérése alapján. Mindez arra válaszul, hogy Pete Hegseth, amerikai védelmi miniszter Brüsszelben kijelentette, hogy az Észak-Atlanti szövetség tagjainak GDP-jük 5%-ával kellene támogatniuk a szervezet működését, valamint Ukrajna kénytelen lesz feladni NATO-tagságához fűzött reményeit, amennyiben meg szeretne állapodni Oroszországgal a jövőben. Mark Rutte főtitkár azonban felszólalt ez ellen, és biztosította Ukrajnát, hogy NATO-tagsága nincsen a béketárgyalásokhoz kötve.
Azonban, a főtitkár a POLITICO-nak adott interjújában kritikusan vélekedett Európáról és azt is kiemelte, hogy a NATO jelenleg egy Amerikai szervezet…hiszen az anyagiak 50%-át ő egyedül biztosítja. Amikor arról kérdezték, hogyan viszonyul ahhoz a lehetséges alternatívához, hogy Európát nem hívják majd a béketárgyalásokra, akkor úgy válaszolt, hogy nem lepődne meg. Hiszen Európa az elmúlt 40 évben nem egységesen és nem igazságosan járult hozzá a szervezet finanszírozásához, tehát várható, hogy érdekei nem lesznek elsődleges szempontok. Felszólította az európai hatalmakat, hogy ne panaszkodással töltsék idejüket, hanem győződjenek meg arról, hogy releváns partnerként (finanszírozóként) legyenek majd jelen, releváns javaslatokkal.
A Müncheni Biztonsági Konferencia elnöke, Christoph Heusgen könnyekkel búcsúztatta az idei találkozót, kifejezve aggodalmát a transzatlanti szövetség alapvető értékeinek gyengülése és az amerikai és európai kapcsolatok megromlása miatt, amely csak tovább táplálja geopolitikai félelmeinket. Végezetül megköszönte európai partnereinek, hogy a körülményektől függetlenül is kiállnak a demokrácia elvei és a globális stabilitás elérése mellett.
A Müncheni Biztonsági Konferencia tanulsága az, hogy Amerika már nem tekint Európára úgy, mint egyenrangú partnerre…Európának egyértelműen drasztikus változásokra van szüksége, és egyedül akkor lesz képes saját kezébe vennie sorsát, ha nagymértékben befektet politikai, gazdasági és védelmi önállóságába. A világ hatalmi központjai átrendeződni látszanak, ahol ha Európa nem akar háttérbe szorulni, kénytelen lesz átalakítani stratégiáját a globális befolyás reményében.
Források:
JD Vance’s Munich security conference speech in full
Speech by President von der Leyen at the Munich Security Conference 2025 | EEAS
Munich Security Conference: Here are the 7 quotes you need to remember | Euronews
Munich wraps up as Ukraine faces the abyss – POLITICO
Zelenskiy, on US minerals deal, says: I can’t sell Ukraine | Reuters
NATO members to boost defense spending ‘considerably more than 3 percent’ of their GDP: report
Munich Chairman Gets Emotional About Loss of ‘Common Values’ in US-EU Alliance