Nagyhatalmi erőviszonyok az ASEAN régióban: megjelent a 2025-ös Southeast Asia Influence Index

Szerző: Jánó Imre | okt 13, 2025 | Ázsia, Elemzés, Gazdaság

Délkelet-Ázsia az elmúlt években egyre inkább a globális nagyhatalmak versengésének központi színterévé vált, ami indokolttá teszi, hogy fokozott figyelmet fordítsunk a térség folyamataira. Ebben nyújt fontos támpontot a Southeast Asia Influence Index (Délkelet-Ázsia Befolyásindex), amelyet 2017 óta kétévente publikálnak, és nem rég 2025 szeptember végén is megjelentettek. Az index célja, hogy átfogó, rendszerszintű adatelemzésekkel feltérképezze, milyen súlyt és befolyást gyakorolnak az egyes belső és külső szereplők a régióban. A következő elemzés a 2025-ös kiadás eredményeit ismerteti, kitekint további felmérésekre, és arra törekszik, hogy bemutassa, hogy miként is formálódnak a nagyhatalmi erőviszonyok az ASEAN térségében.

A Lowy Institute és szerepe az ázsiai geopolitikai elemzésekben

Mielőtt rátérnénk elemzésünk tárgyára ismerjük meg röviden az indexet összeállító intézményt. A Lowy Institute Ausztrália egyik vezető nemzetközi kapcsolatokkal és gazdasággal foglalkozó think tankje, amelyet 2003-ban alapított Frank Lowy, a Westfield Corporation egykori elnöke. Az Institute székhelye Sydney-ben található, és az elmúlt két évtizedben a csendes-óceáni térség geopolitikai kutatásainak egyik meghatározó műhelyévé vált. A Lowy Institute a kezdetektől fogva nagy hangsúlyt fektet a közérthető, kvantitatív alapokon nyugvó és kiemelkedő minőségben vizualizált kutatásokra. Legismertebb projektjei közé tartozik a Global Diplomacy Index, amely a világ országainak diplomáciai hálózatait méri, a Pacific Aid Map, amely az óceániai segélyforrásokat követi nyomon, valamint az Asia Power Index, amely 2018 óta az ázsiai országok hatalmi potenciálját elemzi. A Southeast Asia Influence Index ennek a gondolkodási hagyománynak a folytatása, de szűkebb, regionális fókuszban.

A Southeast Asia Influence Index módszere és célja

Mielőtt rátérnénk az eredményekre, fontos tisztázni, mit is mér az új index és miért érdemes figyelembe venni. A Southeast Asia Influence Index egy összetett mérési rendszer, amely öt fő befolyásmutatóra, tíz tematikus almutatóra és összesen 60 indikátorra épül. Célja, hogy feltérképezze a befolyásgyakorlás formáit a tizenegy délkelet-ázsiai ország, valamint tíz külső partner között, különös tekintettel azokra a gazdasági, diplomáciai, védelmi és társadalmi kapcsolatokra, amelyek révén az államok érdekei közeledhetnek vagy egymás döntéseire hatást gyakorolhatnak. A projekt az Asia Power Index módszertanát követi, így az adatforrások, súlyozások és mutatók egységes, összehasonlítható keretben jelennek meg. Az index a kétoldalú kapcsolatokra helyezi a hangsúlyt, de külön figyelmet szentel az ASEAN-nal való regionális együttműködésnek is, amely önálló, kisebb súlyú kategóriát alkot. A befolyás öt dimenziója az gazdasági kapcsolatok, védelmi hálózatok, diplomáciai befolyás, kulturális kapcsolatok és regionális együttműködés, amelyek súlyozott értékelése alapján határozzák meg az egyes partnerek összesített befolyását. A gazdasági tényezők kapják a legnagyobb súlyt (1,5), ezt követik a védelmi és kulturális mutatók (1-1), míg a diplomáciai befolyás (0,5) és a regionális együttműködés (0,25) kisebb szerepet kapnak. A projekt szakértői konzultációkon, interjúkon és többkörös lektoráláson alapul, és a 2017-2025 közötti időszak adataira építve biztosít átfogó összehasonlítást a régió hatalmi dinamikájáról.

A Southeast Asia Influence Indexben vizsgált országok. Narancssárgával jelzettek az ASEAN országok plusz Kelet-Timor, kékkel a külső országok. Forrás: SAII

Eredmények

Délkelet-Ázsia napjaink egyik leginkább geopolitikailag vitatott régiója, ahol a globális és regionális hatalmak mellett az európai országok is egyre aktívabb szereplőkké válnak. A Southeast Asia Influence Index szerint Kína továbbra is a térség legmeghatározóbb befolyásoló ereje, különösen gazdasági kapcsolatai révén. Példának okáért Kínának a régió a legfontosabb exportpiaca és importforrása, vezető befektetője és hitelezője, miközben diplomáciailag is a legaktívabb külső partner. Azonban annak ellenére, hogy a gazdasági és diplomáciai befolyása kiemelkedő, katonai jelenléte korlátozott, főként a szárazföldi országokra (pl. Kambodzsa, Laosz) összpontosul, illetve az információs, médiabeli hatása is gyengébb. Az Egyesült Államok ezzel szemben a második legbefolyásosabb külső szereplő, de hatása erősen országfüggő. A Fülöp-szigeteken és Szingapúrban kiemelt védelmi és gazdasági partner, míg más államokban, különösen Malajziában, Kambodzsában, Laoszban és Mianmarban, háttérbe szorul Kínával szemben. Mindezt tetőzi, hogy a Trump-kormányzat 2025-ös politikái, mint a segélyek csökkentése, a vízumkorlátozások és a vámemelések, várhatóan tovább gyengítik az amerikai befolyást, bár a katonai együttműködés a kulcsszövetségesekkel megmarad. Összességében, noha Kína regionális dominanciája látványos, Délkelet-Ázsia stratégiai önállósága továbbra is erős, hiszen az ASEAN-országok közötti együttműködések sok esetben fontosabbak számukra, mint bármely külső hatalom. Néhány állam, különösen a Fülöp-szigetek, ugyanakkor tudatosan külső szövetségekhez fordul a kínai befolyás ellensúlyozására. Ha a középhatalmakat nézzük, Japán rendelkezik a legátfogóbb és legrégebbi regionális jelenléttel, gazdasági és biztonsági téren egyaránt, míg Ausztrália, India és Dél-Korea befolyása inkább szektorális. Európai országok, Kanada és az Egyesült Királyság szintén igyekeznek erősíteni kapcsolataikat, bár inkább célzott, kisebb hatókörű területeken.

A délkelet-ázsiai befolyás első dimenziója: a gazdaság. Forrás: SAII

A délkelet-ázsiai befolyás második dimenziója: a védelem. Forrás: SAII

A délkelet-ázsiai befolyás harmadik dimenziója: a diplomácia. Forrás: SAII

A délkelet-ázsiai befolyás negyedik dimenziója: a kultúra. Forrás: SAII

A délkelet-ázsiai befolyás ötödik dimenziója: a regionális együttműködés. Forrás: SAII

Gazdasági befolyás más szemszögből

Mivel a Southeast Asia Influence Index módszertanában a gazdasági kapcsolatok bírnak a legnagyobb súllyal (1,5-ös faktorszorzóval a teljes befolyási súlyozásban), különösen fontos megvizsgálni, hogyan alakulnak a régió országainak percepciói és valós gazdasági függőségei. A 2024-ben az ISEAS-Yusof Ishak Institute ASEAN Studies Centre által végzett felmérés, amelyet a Visual Capitalist publikált Which Countries Have the Most Economic Influence in Southeast Asia? címmel, pontos képet ad erről a kérdésről. A kutatás közel 2000 délkelet-ázsiai válaszadó véleménye alapján Kína messze a legmeghatározóbb gazdasági szereplőként jelenik meg a térségben: Laoszban 78%, Thaiföldön 71%, Malajziában pedig 67% az aránya azoknak, akik Kínát tekintik első számú gazdasági hatalomnak. Az Egyesült Államok ezzel szemben jóval kisebb súllyal szerepel, miközben az ASEAN, mint regionális gazdasági közösség, több országban, például Indonéziában és Vietnámban, önálló befolyási pólusként is megjelenik. Japán továbbra is stabil, de mérsékelt gazdasági partner, amit a 2023-as ASEAN-Japán együttműködés 50. évfordulója is hangsúlyoz. Az Európai Unió, India és az Egyesült Királyság csupán marginális szerepet töltenek be, 1-6 százalékos észlelt befolyással. A felmérés ugyanakkor egy fontos jelenséget is feltárt, miszerint a kínai gazdasági dominancia ellenére a bizalmi mutatók alacsonyak, különösen Vietnámban, Mianmarban és Thaiföldön, ahol a válaszadók több mint 80 százaléka fejezett ki aggodalmat Peking növekvő befolyása miatt. Ez a kettősség, vagyis a gazdasági függés és politikai óvatosság, pontosan azt a dinamikát tükrözi, amelyet a 2025-ös Southeast Asia Influence Index is azonosít, miszerint a régió országai tudatosan törekednek gazdasági diverzifikációra, hogy megőrizzék mozgásterüket a nagyhatalmi versengés közepette.

Gazdasági befolyás kérdése Délkelet-Ázsiában 2024. áprilisában. Forrás: Visual Capitalist

Összesítés

Így a végén fontos megjegyeznünk, hogy a Southeast Asia Influence Index, mint bármely más hasonló „mérőeszköz” nem tekinthető tökéletesnek, hiszen például a túlzottan számszerűsített nehezen mérhető befolyási tényezők és az elemi szinten nyugati nézőpontból való megközelítés, vagy az adatforrások, amelyek a kisebb országok esetében pontatlanok lehetnek, mind torzíthatják a valóságot. Mindezek ellenére az index értékes eszköz marad a régió erőviszonyainak megértésében, különösen akkor, ha eredményeit a társadalmi, történelmi és politikai kontextusok, vagy esetleg más indexek, felmérések figyelembevételével értelmezzük. A 2025-ös Southeast Asia Influence Index és a 2024-es gazdasági befolyásról szóló felmérés eredményei például összhangban vannak az ASEAN régió geopolitikai dinamikájának fejlődésével. További olvasmányként érdemes elolvasni a Magyar Külügyi Intézet kutatói – Buzna és Goreczky által írt elemzést, amely rámutat arra, hogy az ASEAN régió számára kulcsfontosságú a gazdasági semlegesség fenntartása és a külgazdasági kapcsolatok diverzifikálása, hogy elkerüljék a nagyhatalmak közötti befolyásolás túlzott hatását. Ebben a digitális gazdaság növekedése és a technológiai fejlődés ad lehetőséget a régió számára, hogy megerősíthesse pozícióját a globális gazdaságban. Azonban a különböző fejlettségi szintek és gazdasági struktúrák miatt az egyes tagállamok eltérő kihívásokkal néznek szembe a gazdasági semlegesség megőrzésében. Összességében tehát mindezeket figyelembe véve az ASEAN régió számára elengedhetetlen a belső kohézió erősítése és a külpolitikai stratégiák finomhangolása a nagyhatalmi versengés árnyékában.

Források: