Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára a The Telegraph-nak adott interjújában elmondta, hogy a NATO-tagállamok tárgyalásokat folytatnak több nukleáris fegyver készenlétbe helyezéséről. Stoltenberg hangsúlyozta, mennyire fontos jelet küldeni a szövetség ellenfeleinek az arzenál bemutatásával. Azt is elmondta, hogy a NATO-tagok arról egyeztetnek, mikor kellene riadókészültségbe helyezni a nukleáris rakétákat, mivel Oroszország és Kína fenyegetései egyre növekednek. Figyelmeztetett, hogy Kína jelentős beruházásokat hajt végre modern fegyverekbe, beleértve a nukleáris arzenálját is, amely 2030-ra 1000 robbanófejre nőhet. Eközben a Financial Times arról számolt be, hogy a nemzetközi védelmi cégek egyre több munkavállalót keresnek, mivel a megrendelések száma a hidegháború szintjére emelkedik.
Az Al-Kaida és az Iszlám Állam afganisztáni ága állítólag közös toborzási kampányt folytat Afganisztánban. Andrei Serenko, a Modern Afganisztán Tanulmányi Központ szakértője szerint az IS-Khorasan fokozta azon erőfeszítéseit, hogy toborozza az afgán biztonsági erők korábbi tagjait. Ezek részben sikeresek voltak, mivel egyes volt biztonsági személyzet pénzért vagy a tálibok elleni védelemért csatlakozott a csoporthoz. Az ág, az al-Kaida segítségével, egy toborzási kampányt is folytat, mely az afgán tálibokat célozza meg, hogy növelje működését Észak-Afganisztánban és Közép-Ázsiában.
A Kercsi híd már nem stratégiailag fontos, mivel Moszkva ritkán használja katonai célokra – mondta Dmytro Pletenchuk, az ukrán haditengerészet szóvivője. A híd, amely összeköti az orosz szárazföldet a Krímmel, az oroszok félsziget annektálása után épült, de jelentős károkat szenvedett két ukrán támadás következtében a 2022 februárjában kitört háború után. Pletenchuk szerint a híd célba vétele ma már nem lenne olyan hatékony, mint korábban.
Li Qiang kínai miniszterelnök és Anthony Albanese ausztrál miniszterelnök hétfői canberrai tárgyalásaik során megállapodtak a politikai és védelmi párbeszéd bővítéséről országaik között. A kínai állami média szerint Li a találkozón kijelentette, hogy Peking kész növelni a kereskedelmet és az együttműködést az elektromos járművek, a megújuló energia és más területeken. Reményét fejezte ki, hogy Ausztrália méltányos és diszkriminációmentes üzleti környezetet biztosít a kínai vállalatok számára. A két vezető számos megállapodás aláírásának is tanúja volt a kereskedelem, a mezőgazdaság és a zöld energia területén.
A békemegállapodás feltételei szigorúbbak lesznek Ukrajna számára a jövőben, ha most elutasítja Oroszország jelenlegi javaslatát – mondta Szergej Nariskin, az orosz Külföldi Hírszerző Szolgálat igazgatója a TASS hírügynökségnek adott interjújában. Putyin múlt héten a svájci nemzetközi békecsúcs előtt vázolta fel a tűzszünet és a konfliktus lezárására irányuló tárgyalások feltételeit, amelyen Moszkva nem vett részt. Ezek között szerepelt az ukrán csapatok kivonása a kelet-ukrajnai megszállt területekről, ezeknek a területeknek orosz területként való elismerése, a szankciók feloldása és Ukrajna nem csatlakozott státusza.
A Hezbollah vezetője, Hassan Nasrallah és az Iszlám Állam magas rangú tagja, Abu al-Baraa titkos találkozót tartott Szíriában áprilisban, a Szíriai Emberi Jogi Megfigyelőközpont szerint. A találkozóra állítólag egy IS alagútban került sor, ahol iráni támogatású csoportok fegyvereket tárolnak és titkos tárgyalásokat folytatnak. Úgy tűnik, hogy a Szíriai Demokratikus Erők irányítása alatt álló területek destabilizálásáról tárgyaltak.
Oroszország kormánypártja, az Egységes Oroszország hétfőn nemzetközi fórumot indított Vlagyivosztokban, amelynek célja a „multipoláris világ” létrehozása. A rendezvényen 32 ország képviselői vesznek részt, hogy biztonsági, kereskedelmi és gazdasági, valamint pénzügyi együttműködésről tárgyaljanak.
Azerbajdzsán védelmi minisztere és a kínai hadsereg képviselőiből álló delegáció katonai együttműködésről tárgyaltak Bakuban. Az azeri miniszter tájékoztatta a delegációt az örmény határ körüli helyzetről is.
Forrás – GPF