Archívum

Napi memó: az EU védelme, hongkongi erősítés, Irán és a Kaukázus

Az Európai Bizottság kiadta első Védelmi Ipari Stratégiáját, melynek célja az EU ipari bázisának versenyképesebbé tétele és a fegyvergyártás növelése az orosz agresszió elleni védekezés érdekében. A terv emellett azt is célozza, hogy csökkentse a blokk függését az amerikai katonai támogatástól. A tervezet szerint 2025 és 2027 között összesen 1,5 milliárd eurót (1,6 milliárd dollárt) kívánnak európai iparágak és termelési létesítmények fejlesztésére fordítani. Emellett javasolja, hogy az uniós tagállamok legalább 50 százalékát a védelmi költségvetésükből az EU beszerzéseire költsék. 2022-ben és 2023-ban a tagállamok katonai beszerzéseinek 78 százaléka a blokkon kívüli gyártóktól származott.

A Hongkongi HGC Global Communications megerősítette, hogy a Vörös-tengerben lévő 15 tengeralatti kommunikációs kábelfékből négyet elvágtak, miután múlt héten ellenőrizetlen hírek utaltak a károkra. A cég közleményében azt állította, hogy az eset az ázsiai és az európai közötti adatforgalom becsült 25 százalékát érintette. Habár az ok ismeretlen, néhányan azt spekulálták, hogy a Jemeni Húthi lázadók, akik többször támadták meg a kereskedelmi hajókat a Vörös-tengerben, tehetők felelőssé. A csoport tagjai tagadták a felelősséget.

Állítólag Magyarország tervez az első európai házigazdája lenni egy kínai önkéntes hadsereg egységnek. Az egység része annak, amit a Népi Fegyveres Erők Osztályainak neveznek, melyeket tavaly hoztak létre, és olyan civil személyek alkotják, akik nagy kínai vállalatoknál dolgoznak. Céljuk azoknak a régióknak a megerősítése, amelyek csatlakoztak Kína Övezet- és Út Kezdeményezéséhez. Magyarország Belügyminisztériuma közleményében azt állította, hogy az egyezmény az ország turistacélpontjaiban és más tömegeket vonzó területein a biztonság javítását célozza, bár a részleteket arról, hogy mikor és hogyan kerül az egység bevetésre, még ki kell dolgozni.

Az azerbajdzsáni külügyminiszter, Jeyhun Bayramov, kedden tárgyalt iráni kollégájával, Hossein Amir Abdollahiannal, kétoldalú és regionális kérdésekről. Bayramov aggodalmát fejezte ki azon fegyverek ellátásával kapcsolatban, amelyeket külső felek biztosítanak Azerbajdzsánnak ellensége, Örményország számára. Ezzel kapcsolatban az Örményországi állami hírügynökség, az Armenpress ismertetett egy történetet, amely részletesen bemutatja Irán kulcsszerepét Örményország erőfeszítéseiben, hogy diverzifikálja külpolitikáját a romló orosz kapcsolatok közepette. Az Iránt az Örményország gazdasági fejlődésének, energiaellátásának és közlekedési hálózatának kulcsfontosságú szereplőjeként ábrázolják.

Ezen a héten megkezdődött az Indiai gyártóüzem építése a svéd Saab vállalat vállvédő fegyverrendszeréhez. A Saab FFVO India néven működő újonnan létrehozott vállalat üzem a Carl-Gustaf rendszer első gyártóhelye Svédországon kívül. Nemcsak a Carl-Gustaf M4 rendszereket fogja gyártani India katonai számára, hanem exportra is gyárt alkatrészeket. A projekt része Indiának hosszú távú stratégiájának a világszinten versenyképes védelmi ipar felépítésére.

A nigériai külügyminiszter, Yusuf Tuggar szerdán tárgyalt Moszkvában orosz kollégájával, Szergej Lavrovval. Megvitatták a kétoldalú együttműködés erősítésének módjait, ideértve a kereskedelmi, gazdasági és humanitárius kapcsolatok kibővítését is. A találkozón Lavrov kijelentette, hogy Oroszország prioritásként kezeli Nigériát Afrikában. Kedden az orosz kormány jóváhagyta a Kongói Demokratikus Köztársasággal való katonai együttműködésről szóló tervezetet – amely lehetővé teszi a közös kiképzését és műszaki támogatást.

Forrás – GPF