Izrael és Törökország kapcsolatai feszültek, mióta Izrael Gázában kezdte meg műveleteit a Hamasz október 7-i támadása után. A Közel-Keleti Szem szerint Izrael a múlt évben „biztonsági okokból” visszahívta diplomatáit Törökországból, de ezeket korábbi hónapban újra visszaküldték. Közben Törökország elnöke, Recep Tayyip Erdogan, a görög miniszterelnökkel tartott sajtótájékoztatóján több mint 1000 Hamasz-harcos törökországi kórházakban való kezeléséről beszélt, miközben ismét elutasította a Hamasz terroristaszervezetként való elismerését, inkább „ellenállási mozgalmat” nevezve azt. Izrael hadserege által Gázában lefoglalt dokumentumok szerint a Hamasz titkos bázist tervezett Törökországban és sejteket más régiókban, hogy koordinálja a támadásokat izraeli célpontok ellen a szomszédos országokban, beleértve a NATO-tagállamokat is.
A Chabahar-egyezmény szerint India 10 éves szerződést írt alá Iránnal a stratégiai Chabahar kikötő fejlesztésére. Az Indiai Kikötők Globális Ltd. 120 millió dollárt fektet be a kikötő felszerelésébe, hogy regionális kereskedelmi központtá váljon. India továbbá 250 millió dolláros hitelkeretet nyit meg infrastruktúra-fejlesztési kezdeményezésekhez a térségben. Az Egyesült Államok Külügyminisztériuma szerint minden olyan szervezet, amely Iránnal üzletel, „lehetséges szankciók kockázatával” néz szembe.
Zűrzavar Grúziában, ahol Bidzina Ivanishvili, a kormányzó Grúziai Álom párt elnöke nem fogadta az Egyesült Államok európai és eurázsiai ügyekért felelős államtitkárát, James O’Brien-t, aki jelenleg az országban tartózkodik, Irakli Kobakhidze grúz miniszterelnök szerint. Kobakhidze szerint Ivanishvili az elmúlt hónapokban más külföldi diplomatákkal és politikusokkal szemben is elutasító volt. A Grúziai Álom olyan törvényjavaslat élénk kritikákat kap a nyugati kormányok részéről, amely szerint a külföldről több mint 20%-os támogatást kapó szervezeteknek be kellene jelentkezniük a kormánynál. Hétfőn tüntetők vonultak az utcákra, Tbilisziben, hogy tiltakozzanak a jogszabály ellen, mielőtt kedden szavaznak az erről a törvényjavaslatról a parlamentben, amelyet várhatóan törvénybe iktatnak.
Az afganisztáni biztonság helyzete bizonytalan, miután az Iszlám Állam afganisztáni ága először területfoglalásról szóló bejelentést készül tenni az ország egy részén – írta egy moszkvai Afganisztán Kutatóközpont szakértője. Eddig az Iszlám Állam – Khoraszán hivatalosan nem tartott ellenőrzése alatt jelentős területeket Afganisztánban, bár működtet kiképzőtáborokat Kunar keleti tartományban.
Joe Biden amerikai elnök aláírt egy törvényt, amely betiltja Oroszországból, vagy orosz vállalat által előállított dúsított urán importját. Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó szerint a lépés az amerikai energia- és gazdasági biztonság megerősítését célozza. Oroszország körülbelül az amerikai nukleáris erőművek által felhasznált dúsított urán 20%-át szállítja.
Irán a Sziésztaán és Balucsisztán tartományt négy különálló entitásra osztaná fel, helyi hírforrások szerint. A területről 10 millió embert költöztetnének át, és a Sziésztaán és Balucsisztán partjait más tartományokhoz csatolnák. Az újság emellett beszámolt arról, hogy az utóbbi időben nagy településeket építettek a partvidéki területeken.
Az orosz erők beléptek a kelet-ukrajnai Vovcsanszk határvárosba, Moszkva közölte. Ez az új orosz offenzíva része a múlt héten indított új támadásnak a Harkiv régióban. Ukrajna hadi hírszerzésének vezetője, Kyrylo Budanov szerint a helyzet a területen stabilizálódik, miután hétfőn még azt mondta, hogy az „ég és föld határán” van, és most Oroszország újabb támadást indíthat a Harkiv északi részén, a Sumy régióban.
Az Örményországban kezdődtek parancsnoki és vezérkari gyakorlatok kedden. Ezek azonban azt a döntését követik, hogy Áprilisban a Miniszterelnök, Nikol Pashinyan döntése miatt 4 falut Ázerbajdzsánnak adta.
Kína és Dél-Korea kapcsolatait erősíteni akarják, miután a két ország külügyminiszterei találkoztak Pekingben hétfőn. Wang úr szerint az utóbbi időben feszültté vált a két ország kapcsolata, és hangsúlyozta, hogy szükség van a kapcsolatok „külső beavatkozás nélküli” kezelésére.
A Fülöp-szigeteki kormány közleménye szerint, fokozni fogja a Dél-kínai-tengerben folytatott megfigyelést a gyanított kínai térséghez tartozó földfoglalási kísérletek miatt. A Fülöp-szigetek Nemzetbiztonsági Tanácsának helyettes igazgatója hétfőn azt mondta: „Megteszünk mindent, ami szükséges annak megállítására, ami ott történik.”
Forrás – GPF