Archívum

Napi memó: Szerb-görög együttműködés, gyorsvasút, Manila problémái

Szerbia és Görögország között elmélyülő partnerség látszik kibontakozni. Szerbia tervezi egy 5-10 százalékos részesedés megvásárlását vagy  Thesszaloniki vagy  Pireusz kikötőjében Görögországban annak érdekében, hogy növelje export potenciálját. Erről a szerb elnök beszélt egy közös üzleti fórumon. Jelenleg Belgrád főként egy horvátországi kikötőre támaszkodik az áruinak tengeri szállításához. Szerbia és Görögország továbbá tárgyalásokat folytatnak egy magas sebességű vasútvonal megépítéséről Észak-Macedónia területén keresztül, amely csupán négy órára csökkentené az utazási időt Belgrád és Thesszaloniki között. Emellett a határátlépést megkönnyítendő, egységes fizetési rendszer bevezetését is tervezik nyárig.

Myanmarban a katonai junta bejelentette a kötelező katonai szolgálatra való éves 60 000 fiatal behívását áprilistól kezdve, miközben egyre nehezebben tudja lecsillapítani a növekvő lázadást. A kormány hétvégén aktiválta azt a törvényt, amely lehetővé teszi a 18-35 éves férfiak és a 18-27 éves nők behívását. A közelmúltban visszavonult biztonsági személyzet is köteles lesz visszatérni a katonai szolgálathoz. A junta 2021-ben vette át a hatalmat, azóta ellenálló csoportokkal vív harcot.

Az Európai Unió támogatja a tadjik kormányt. Rahmon tadjik elnök telefonon beszélt Charles Michel európai tanács elnökkel, ahol megvitatták a együttműködési lehetőségeket és a biztonsági kérdéseket, ideértve a tadjik-afgán határ megerősítését. Januárban az EU először felszabadította a 4 millió eurós (4,3 millió dolláros) első részletet, amelyet a tadjik oktatásra, képzésre és foglalkoztatási programokra szántak.

Az Európai Unió és Örményország új együttműködési programot indít, amelyet Borrell, az EU külügyi főképviselője jelentett be egy közös sajtótájékoztatón Mirzoyan örmény külügyminiszterrel. Ez az Oroszországgal való feszültségek idején történik.

Manila válaszul a Fülöp-szigeteknek egy hadihajót küldött Palawan sziget partjaihoz a Dél-kínai-tengerben, napokkal azután, hogy Kína kiutasított egy Fülöp-szigeteki partőrségi hajót, melyet azt állított, hogy a régióban egy kínai ellenőrzés alatt álló sziget közelében hatolt be. Manila azt állította, hogy ezt a lépést hajtotta végre, hogy „megvédje tengeri érdekeit”.

India és az Egyesült Arab Emírségek együttműködési megállapodást írt alá az India-Közel-Kelet-Európa Gazdasági Folyosón való együttműködésről, egy projekt keretében, amely a három régió közötti vasúti és tengeri útvonalak integrációját célozza meg, Narendra Modi indiai miniszterelnök Abu Dhabi látogatása során. Emellett bilaterális befektetési egyezményt is aláírtak.

Forrás – GPF