Hétfő este Benjamin Netanjahu miniszterelnök bejelentette, hogy Izrael teljes egészében megszállja a Gázai övezetet. A döntést a miniszterelnöki hivatalhoz közel álló források is megerősítették, a hírt elsőként az izraeli televízió közölte.

„A döntés megszületett. Megszálljuk a Gázai övezetet. A Hamász nem fog több túszt szabadon engedni teljes megadás nélkül, és mi nem fogunk megadni magunkat” – fogalmazott a miniszterelnök, hozzátéve, hogy a katonai műveletek olyan területeken is zajlanak majd, ahol túszokat tartanak fogva.

Az izraeli Ynet szerint Netanjahu Donald Trumptól „zöld utat” kapott a Hamász elleni átfogó hadművelet elindításához. Steve Witkoff amerikai különmegbízott hétvégi látogatása után Jeruzsálem és Washington egyetértett abban, hogy „a Hamász nem kíván megállapodást kötni”.

A döntés ugyanakkor nem egységes támogatást élvez a katonai vezetés részéről. Eyal Zamir vezérkari főnök nemrég figyelmeztetett arra, hogy az enklávé meghódítása akár éveket vehet igénybe. A miniszterelnök környezetéből azonban éles válasz érkezett: „Ha a vezérkari főnöknek ez nem tetszik, akkor mondjon le.”

Szakértők szerint a bejelentés részben lehet politikai nyomásgyakorlás is a Hamásszal szemben, bár az izraeli kormány szerint a tárgyalások hetek óta tartó patthelyzete és a szélsőséges csoport elutasító álláspontja más megoldást nem hagyott.

A katonai helyzet rendkívül összetett: a Hamász gerilla-taktikát alkalmaz, az övezetben számos rejtett robbanószer van elhelyezve, és az izraeli haderő is kimerült a hosszú hadműveletek miatt – köztük a libanoni bevetésekkel együtt több hullámban behívott tartalékosok révén.

Elemzők szerint a döntést belpolitikai nyomás is befolyásolta: a Netanjahu-koalíciót támogató messianisztikus szélsőjobboldali miniszterek a Gázai övezet teljes meghódítását és egy múlt századi vallási állapot visszaállítását szorgalmazzák. Ugyanakkor a katonai vezetés szerint ez nemcsak időigényes, hanem rendkívül veszélyes is lehet.

Netanjahu ugyanakkor megígérte az Egyesült Államoknak, hogy a hadműveletekkel párhuzamosan több humanitárius segélyt engedélyeznek majd a civil lakosság számára. Ennek logisztikai kivitelezése azonban a hadműveletek mellett komoly kihívást jelenthet.

Forrás – ANSA