Az Európai Politikai Közösség (European Political Community, EPC) nyolcadik ülését Örményországban tartották. Az ország fővárosába, Jerevánban gyűltek össze Európa vezető politikusai, hogy megvitassák az ukrajnai és az iráni háborút. A kis kaukázusi ország számára szimbolikus lépés volt, hogy megrendezhette a találkozót. Örményország a 2023-as karabahi háború óta fokozatosan távolodik hagyományos szövetségesétől, Oroszországtól. Mit jelent mindez Jereván számára, és mennyire reális, hogy valóban elszakadjon Moszkvától, és Brüsszel felé forduljon?
Fokozatos elszakadás
Örményország kis ország a Kaukázusi-hegységben, Georgiával, Azerbajdzsánnal, Iránnal és Törökországgal határos. A kontinensek és civilizációk határán fekvő országban mindössze hárommillióan élnek. Örményország a világ egyik legősibb állama, történelmét azonban az elmúlt században is súlyos konfliktusok és fordulatok jellemezték. Az örmény népirtás után nem sokkal az ország elveszítette függetlenségét, és a Szovjetunió egyik tagköztársasága lett. A szovjet hatalom elnyomta ugyan a Kaukázus térségében oly gyakori etnikai ellentéteket, a Hegyi-Karabahért vívott első háború már 1988-ban, még Moszkva fennhatósága alatt kezdődött. A konfliktus 1992-ben teljes háborúba torkollt Azerbajdzsán és Örményország között, az örmények lakta, de azeri területen fekvő Hegyi-Karabah Köztársaságért. 1994-re az örmények győzedelmeskedtek, és az orosz segítséggel aláírt tűzszünet egészen 2020-ig tartott.
2020-ban azonban az etnikai feszültségek újra felszínre törtek, és Baku meg tudta szerezni a terület nagy részét, teljes győzelmet azonban nem tudott aratni. 2023-ban az azeriek egy gyors, átfogó offenzíva során teljesen kiszorították az örmény erőket a területről, gyakorlatilag véget vetve a 30 éve tartó feszültségeknek. Több mint százezer örmény menekült el Hegyi-Karabahból. Oroszország pedig, amely a térségben Örményország tradicionális szövetségesének számít, tétlenül nézte Jereván vesztét. Moszkva azzal indokolta távolmaradását, hogy az orosz békefenntartó erőknek nem volt mandátuma cselekedni – minden bizonnyal azonban az ukrajnai háború állhatott a háttérben, hiszen Oroszország kapacitásai már 2023 őszén is teljesen le voltak ott kötve (ráadásul ekkor javában tartott a végül sikertelen 2023-as ukrán ellenoffenzíva).
Örményország 2023-as veresége óta egyre inkább Európára tekint biztonsága és jövője garantálójaként. Vlagyimir Putyin orosz elnök azonban nem ül tétlenül. Legutóbb 2026 áprilisában, mindössze egy hónappal az európai csúcstalálkozó előtt találkozott Nikol Pasinján örmény miniszterelnökkel Moszkvában. Ez volt a két vezető első találkozója a 2025-ös örmény-azeri békeszerződés óta, amely hivatalosan is végleg lezárta a konfliktust. A korábbiakkal ellentétben a békekötés nem orosz, hanem amerikai segítséggel történt. Putyin azonban egészen egyértelműen fogalmazott Pasinjánnak: Moszkva vagy Brüsszel. Örményország, ami Oroszország álláspontját illeti, nem lehet tagja az Európai Uniónak és a Moszkva által vezetett gazdasági szervezetnek, az Eurázsiai Gazdasági Uniónak egyszerre. Putyin a találkozókor azt állította, hogy Oroszország nyugodtan kezeli az örmény-európai kapcsolatokat, mégis világossá tette, hogy az országnak csak egy lehetséges jövője van, a kettő együtt nem működik.
Jereván azonban egyre kevéssé bízik Moszkvában, Putyin pedig nem ad sok okot Pasinján országának, hogy visszaforduljon Oroszország felé. Az örmények egyértelműen látják, hogy Moszkva már nem tudja úgy garantálni az ország biztonságát és érdekeit, mint az 1990-es években. Örményország 2024 során be is jelentette, hogy kilép a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetéből, amely 1992 óta egyfajta posztszovjet-NATO-ként működik, Oroszország vezetésével. 2025-re az örmény parlament szerint a kilépés de facto megtörtént, Jereván teljesen befagyasztotta tagságát, tagdíját nem fizeti be.
Nyugat felé
Szerintem ez egy történelmi pillanat Örményország számára. Egy lépés Európa felé, amely számos előnnyel járhat az ország számára.
Így foglalta össze gondolatait a jereváni csúcstalálkozóról Varduhi Gasapryan, egy örmény fiatal. Az ország fővárosában negyven európai állam- és kormányfő, valamint az európai intézmények vezető politikusai gyűltek össze május elején. A Kaukázus térségében először tartott az EU ilyen fontos találkozót. Emellett egy EU-Örményország csúcsot is tartottak, egy nappal később, amely az első ilyen találkozó volt. Örményország sorsdöntő pillanataiban egy ilyen csúcstalálkozó megrendezése nagyon erős üzenet Európa felé: ha Brüsszel komolyan gondolja, Jereván nyitott az integrációra.
Örményország 2024-ben hivatalosan is megkezdte az Európai Unióhoz való csatlakozási folyamatát. A folyamatot egy petíció indította meg, amely így az örmény parlament elé került, a törvényhozás pedig elfogadta. Örményország 2004 óta tagja az Európai Szomszédságpolitika keretrendszerének, 15 másik ország mellett. Pasinján miniszterelnök márciusban az Európai Parlamentben kijelentette, hogy az ország európai közeledését a régiós helyzet, különösen Georgia befagyott csatlakozási folyamata is nehezíti. Jereván azóta nem írt alá fontosabb szerződést – egészen idáig. Május 5-én megszületett egy konnektivitási partnerség az EU és Örményország között. A megállapodás célja a kereskedelem és a biztonságpolitikai együttműködés kiterjesztése és elmélyítése.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke nyitóbeszédében kijelentette, hogy Európa készen áll az Örményországgal való kapcsolatok elmélyítésére. Brüsszel számára a kereskedelmi útvonalak határán fekvő ország fontos partner lehet. Az aláírt konnektivitási szerződés keretében ennek megfelelően az EU 2,5 milliárd eurónál is többet fektethet be az országba, amelyet elsősorban közlekedési, energiaipari és digitális projektekre fordítanak majd. Úgy tűnik, hogy inkább Európa, mintsem az Egyesült Államok fogja betölteni Oroszország megüresedett szerepét a térségben. A lehetséges montenegrói csatlakozás fontos jelet küldhet Örményországnak: Európa újra készen áll a bővítésre.
Ingapolitika
Örményország Európa felé fordulása végső soron egy óvatos ingapolitika része. Pasinján úgy vezeti nyugatra az országát, hogy pontosan tudja, teljesen soha nem fog tudni elszakadni Oroszországtól. Földrajzi közelség, kereskedelem, történelem: a két ország kapcsolata, Putyin ultimátumai ellenére, minden bizonnyal mindig is szoros fog maradni – elvégre Oroszországnak is szüksége van egy szövetségesre a térségben, erre pedig Örményország tűnik az egyetlen lehetséges jelöltnek. Jereván így megpróbálhat úgy közeledni Európa felé, hogy közben ne idegenedjen el teljesen Moszkvától: nehéz, de nem lehetetlen feladat.
Örményország hamarosan arról is dönteni fog, hogy támogatja-e Pasinján nyugatbarát politikáját. Június 7-én parlamenti választásokat tartanak az országban, a csúcstalálkozó pedig jelentős löketet adott Pasinján kampányának. Az örmény választók számára pedig egyértelműen megmutatja, hogy milyen irányba vinné Pasinján az országot, ha újra felhatalmazást kapna. Az, hogy ezt pozitívumnak vagy negatívumnak tekintik-e, júniusban kiderül. Örményország azonban, bármi is történik a választásokon, szinte biztosan folytatni fogja ingapolitikáját Moszkva és Brüsszel között.
Források:
https://www.dw.com/de/armeniens-balanceakt-zwischen-russland-und-europa/a-77050653
https://apnews.com/article/russia-armenia-putin-pashinyan-642f4d5863ab584e0dc1e9a894c8cd0b
https://www.politstudies.ru/en/article/6194?printmode
https://georgiatoday.ge/armenia-signals-de-facto-exit-from-russia-led-csto-amid-security-concerns/
https://www.deutschlandfunk.de/russland-warnt-armenien-vor-annaeherung-an-die-eu-104.html
https://newunionpost.eu/2026/03/12/armenia-eu-membership-application-goal/
https://apnews.com/article/armenia-russia-eu-summit-be0ff15ba34ab0d3316e00856a84d487
https://hagueresearch.org/talking-europe-trading-russia-armenia-between-the-eu-and-the-eaeu/