Írta:Lengyel Balázs

Cikkemben Viktor Pelevin a kortárs orosz irodalom kiemelkedő alakjának életének néhány részletéről írok, majd az olvasó két művének elemzésébe és cselekményének rövid ismertetésébe nyerhet betekintést: Az 1993-ban megjelent Sárga nyíl novellája és a Transzhumanizmus Rt. című legújabb 2024-ben megjelent regényébe, azok filozófiai áthallásairól, társadalmi, politikai és kulturális reflexióiról, amelyben leírom saját szubjektív élményeim is a művekről. A cikk során spoilerezek az alkotásokból (és az első mű esetén taglalom annak végét is), abból a célból, hogy bővebben kitudjam fejteni a lehetséges magyarázataikat és mögöttes tartalmaik, azonban lévén a műveknek többféle értelmezése van még így is érdemes velük komolyabban megismerkedni és elolvasni.

Egy rejtélyes figura

Viktor Pelevin a poszt-szovjet irodalom rejtőzködő fenegyereke, akit olvasói egyfajta orosz Nostradamusként tisztelnek.

1962-ben született egy katonai tiszt és állami közgazdász fiaként. Egy egyszobás lakásban nőtt fel szüleivel és már korán elkezdte foglalkoztatni a buddhizmus, amit szovjet ateista tankönyveken keresztül ismert meg. Fiatalkorában villamosmérnöknek tanult, rövid ideig újságírással foglalkozott a Nauka i Religiya (Tudomány és Vallás) nevű lapnál és marketing szövegek írásával foglalkozott reklámokhoz. 

 Olvasóit minden évben meglepi vagy egy újabb regénnyel vagy pedig egy újabb rövid novellával miközben kilétét és életét homályban hagyja, ezáltal közvetlenül művei és azok olvasó általi interpretációjára helyezve a fókuszt. Folyton utazik, biztos kilétét homály fedi, az őt érő híreket és pletykákat nem kommentálja (így például a haláláról szólókat sem), legutóbb nyilatkozásra Thaiföldön találtak rá Koh Samuion újságírók hosszas nyomozás után. A telefont nem vette fel és a riporterek, a szállóda előtti hosszas várakozás után csupán egy képet tudtak elkészíteni, amint notórius névjegyében, fekete szemüvegben elhagyja szállódája kényelmét és tovább megy inspirációért ismeretlen tájakra a média figyelmét határozottan visszautasítva, akiket viselkedésével amúgy is szeret elriasztani. 

Így az orosz Vogue magazin hölgy riporterét például , aki egy bárban akart vele riportot készíteni, egy lebeszélt találka során. Pelevinnel úgy találkozott, hogy szaké hatása alatt volt és szexista megjegyzéseket tett, hogyan kell , , alaposan megdöngetni nőket” és a riporter hölgynek megjegyezve , , ha elég okosnak hangzom, levennéd a ruháid”, később Pelevin a történteket úgy kommentálta, hogy valójában nem is tudta a hölgyről, hogy az újságíró és titokban akarta a riporter felvenni a róla készülő riportot.

Csupán egy 1996-os interjú során látható közvetlenül videófelvételen, ahol a Sárga Nyílról és Remete és Hatujjú című két novellájáról, valamint Omon Rah című regényéről beszél az iowai egyetem egyik oktatójával és Nemzetközi Író Programjának igazgatójával Clark Blaissel. Az interjúban csupán tőmondatokra hagyatkozhatunk tőle, hogy elsősorban a buddhizmus és Platón filozófiai tanaiból merít ihletet, de mindent átfogóbb magyarázat nélkül hagyva, új regényéről is csupán annyit mond a Rovarok életéről, hogy azok , , rovarokról szólnak” és kommentként a beszélgetés alatt, hogy: , , …ha az ember szeretné látni, miként mennek a dolgok Oroszországban, miért fáradna az ember novellák elolvasásával? Miért találna ki hősöket? Ha le akarnál írni egy szituációt, inkább írnál egy cikket és megjelenítenéd valamilyen újságban… ”

Ennek ellenére észrevehetők a művekben rejlő párhuzamok, amit szórakoztatóan csempész írásaiba.

Pöfékelés az ismeretlenbe

Így a Sárga Nyílban, ahol a cím egy vonat nevét takarja, amelyben az utasok egy leszakadó híd felé száguldanak, tudtukon kívül, hogy ők valójában utasok és a cselekmény ebben a környezetben bontakozik ki a maga komor és szürreális hangulatában.

A történet során az egyik utassal Andrejjel ismerkedhetünk meg ébredése után, aki a vonat társadalmában tengeti mindennapi életét szegény körülmények között az egyik kabinban. Ebéd közben elkezd elmélkedni a napfényről és sárga nyílként fogja fel azt, amit szomorúnak él meg, hogy az egész világűrt csupán azért utazta be, hogy az tegnapi levesére érjen és azt világítsa meg. Később Kán nevű barátja ébreszti rá, hogy egy vonaton utazik, ami egy leomlott híd felé zakatol és a cselekmény során bár ő eltűnik levélben írt kódolt üzenettel adja meg, hogyan lehet lejutni a vonatról. Andrejnak az üzenet egy álma során teljesen új megvilágításba kerül és mikor felkel egyszer csak az idő megáll és a vonaton lévő emberek és így a kalauz is lefagynak, Andrej pedig a kalauztól elvett kulccsal letud szállni a vonatról. 

Az egész mű struktúrája posztmodern, tehát több lehetséges megfejtése is lehet az olvasó számára.

Egyrészt van egy vallási olvasata, amit a gnoszticizmuson (amely egy a kereszténységgel egy időben párhuzamosan fejlődő több ágazatú vallás volt) és a buddhizmuson keresztül érthetünk meg. Mindkét vallási irányzat nagy hangsúlyt fektet a lét illuzórikus jellegére (a gnosztikusok esetén például van egy anyagi és szellemi isten bizonyos ágakban, ahol az anyagi az Ószövetségivel és a szellemi az Újszövetségivel van azonosítva). Hogy az csupán álom az álomba, egy örök körforgás megtestesülése, amelyet csak az anyagi javak és azok hajszolásának megszüntetésével tudunk megszüntetni, a vágyakról való lemondással és vagy a szellemhez való fordulás és a tanításokban való elmélyedés útján beavatottá válva (gnosztikusoknál) vagy éppen intenzív meditáción és lamentáláson keresztül, hogy elérjük a Nirvánát. A mű során erre konkrétan kapunk utalást egy idős férfitól akivel Andrej szóváltásba kerül:

, , Mindez, tudja nem újdonság-magyarázta. – A demiurgoszok ranglétrája, a tökéletlen nyomorék világ és a többi, ha érdeklik a történelmi párhuzamok. Egyszóval a gnoszticizmus, de hiszen ez soha nem teszi magát boldoggá érti?”

Így válik a vonat egyfajta alsó létsíkká, ahol az utasok elvesznek a mindennapi problémákba (mint például a státuszuk, hogy helyjegyesek vagy éppen jobb jeggyel rendelkeznek) vagy akár az idő felett nem figyelve az élet apróbb rezdüléseire (mint a vonat síneken való kattogása). Andrej pedig tanítója Kán által tudatosítja a már amúgy benne lévő, de egyedül összekötni és előhívni nem tudó misztikus tudást. Ezt alátámaszthatja a hely is, ahol Pelevin dolgozott a Vallás és Tudomány nevű lap, ahol megismerkedhetett olyan művekkel, mint pl. A gnoszticizmus egyik alapműve a Corpus Hermeticum)

Emellett az író ránk szabadítja gazdag ötletvilágát a vonat kulturális terének megalkotására, ami könnyedén átvezet minket annak történelmi és társadalmi olvasatára, hiszen sokat a szovjet irodalomból és kultúrából illeszt bele. 

Minden a vonatról szól mialatt legalább annyira az orosz kultúráról is, legyen az Paszternak, a Doktor Zsivágó írójának kitalált műve Hajnali vonatok néven, antropológiai mű, ahol a vonat kiváltott hangjára a különböző nyelvek más és más nevet adtak (például csuk-csung a Bengáloknál, ami nem csak a világban élő népek nagyszámára utal, hanem Oroszország és az összeomló Szovjetúnió multietnikumú jellegére is), a zene is a vonatról szól, egyike utalás egy régi szovjet dalra a Mi vonatunkra. 

Ez egyben parodisztikussá teszi a műben már amúgy is abszurd szituációt és vele együtt a szovjet éra ideológiai narratíváját, ahol lépten nyomon a legkülönfélébb alkotásokban a kommunizmus utópiájának építésén volt a hangsúly vagy annak megvalósítása mellett végbemenő szenvedésen (pl. Szolzsenyicinnél). A vonat és a róla való leszállás Andrej részéről egy átlépést legalább annyira jelöl: a szovjet tervgazdaságból és ideológiai miliőből az ismeretlen szabad piaci közegbe az orosz nép számára és egy új jogi és szociális miliőbe (azaz a peresztrojka és glasznoszty időszakába és a 90es évek vadkapitalizmusába) a leomló híd, pedig metafora erre. A kommunizmus utópiájának felépítésének kudarcára, összeomlására, melyet a vonaton végbemenő gazdasági folyamatok is tükröznek, mint az infláció, szegénység, egyszeriben Szaddam Husszeines WC papír keresletét taglalják, megszűnik az állami apparátus gondoskodása. A történelem azonban köti ennek az átmenetnek a lehetőségeit és kifutását, ezért is jön elő a párhuzam: , , A múlt egy mozdony, amely maga után húzza a jövőt” és maga az orosz társadalom révedezik a múltba Andrejjel együtt vagy a mű szavaival élve utazik  , , menet iránnyal háttal”.

Ami pedig a az olvasó számára szintén érdeklődést kelthet és benntarthatja a fejezetek visszafelé való jelölése, egyben jelezve a vonat végállomás felé tartó zakatolását és az alkotás katarzis felé tartó útját és a logika rendszeres felborulása (pl. Annak lehetetlensége, hogy említést tesznek az Öböl háborúról, ami a vonaton belül ugyan, hogy mehetett volna végbe?).

Számomra gimnazista éveim alatt, amikor először olvastam mély benyomást tettek (Kafka Pere mellett, amely szerző Pelevinre szintúgy hatott), mint tanulság pedig azt vittem el belőle, hogy mennyire is bizonytalan a mi kis létünk ezen a bolygón, mennyire könnyen is veszünk el és válunk mi is utassá az életben nem figyelve saját magunk és embertársaink cselekedetére feloldódva a tömegbe, ahogy ez Andrejjel is, ha nincs Kán könnyen végbemehetett volna. Hogy ez a mű valójában egész voltában egy allegória az életre, aminek utasai elfeledtetik magukkal önnön halandóságuk és bennragadnak önmaguk és környezetük mikrokozmoszába és felettük alkotott ítéleteibe, azonban, ha szembe merünk nézni a bizonytalansággal és tudatosan leszállunk a vonatról új utakra lelhetünk még akkor is, ha ezt csupán egymagunk visszük véghez.

A  cikk folytatás, a teljes cikk a a Külpologika folyóirat 2025/2. számában lesz majd olvasható. 

A cikk írása alatt felhasznált források:
A buddhizmus | Tények Könyve | Kézikönyvtár. http://www.arcanum.com/hu/online-
kiadvanyok/TenyekKonyve-tenyek-konyve-1/1988-2/vallasok-2003/a-buddhizmus-203A
Elérés 2025. június 24.

„A peresztrojka negyed évszázada”. Múlt-kor történelmi magazin, 2011. február 24.,
https://m.mult-kor.hu/20110224_a_peresztrojka_negyed_evszazada. Elérés 2025. június
24.

glasznoszty | Magyar etimológiai szótár | Kézikönyvtár.
http://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-etimologiai-szotar-
F14D3/g-F2250/glasznoszty-F2311 Elérés 2025. június 24.

gnoszticizmus – Magyar Katolikus Lexikon.
https://lexikon.katolikus.hu/G/gnoszticizmus.html. Elérés 2025. június 24.
Gomel, Elana. „Viktor Pelevin and Literary Postmodernism in Post-Soviet Russia”.
Narrative, köt. 21, sz. 3, 2013, o. 309–21, https://www.jstor.org/stable/24615399. Elérés
2025. június 24.

Kellner, Douglas. „Jean Baudrillard”. The Stanford Encyclopedia of Philosophy,
szerkesztette Edward N. Zalta, Winter 2020, Metaphysics Research Lab, Stanford
University, 2020, https://plato.stanford.edu/archives/win2020/entries/baudrillard/. Elérés
2025. június 24.

Kraut, Richard. „Plato”. The Stanford Encyclopedia of Philosophy, szerkesztette Edward N.
Zalta, Spring 2022, Metaphysics Research Lab, Stanford University, 2022,
https://plato.stanford.edu/archives/spr2022/entries/plato/. Elérés 2025. június 24.

News, A. B. C. „Chess Grand Master Garry Kasparov Is Latest Russian to Flee”. ABC
News, https://abcnews.go.com/International/chess-grand-master-garry-kasparov-latest-
russian-flee/story?id=19339362. Elérés 2025. június 24.

Our Locomotive. https://www.youtube.com/watch?v=j6ytajj6Zow. Elérés 2025. június 24.
Pinkham, Sophie. „The Mysterious Novelist Who Foresaw Putin’s Russia – and Then Came
to Symbolise Its Moral Decay”. The Guardian, 2025. január 9.,

https://www.theguardian.com/news/2025/jan/09/victor-pelevin-the-mysterious-novelist-
who-foresaw-putins-russia-and-then-came-to-symbolise-its-moral-decay. Elérés 2025.
június 24.

Viktor, Pelevin. – YouTube. Video, 1996, https://www.youtube.com/watch?v=sI8ScV1iqjo.
—. BOMB Magazine | Victor Pelevin. Article, 2002. április 1.,
https://bombmagazine.org/articles/2002/04/01/victor-pelevin/. Elérés 2025. június 24.
Viktor Pelevin | Biography & Books | Britannica.

https://www.britannica.com/biography/Viktor-Pelevin. Elérés 2025. június 24.

Pelevin, V. O. (2020). A sárga nyíl (Herczeg Ferenc, ford.). Budapest: Helikon Kiadó.
– Helikon Zsebkönyvek, 83., 132 oldal. ISBN 9789634794189
Pelevin, V. O. (2024, november 7.). Transzhumanizmus Rt. (Iván Ildikó, ford.). Budapest:
Helikon Kiadó., 547 oldal. ISBN 9789636202774

„Még a nevét is el akarták törölni a vallásreformer fáraónak”. Múlt-kor történelmi magazin,
2024. szeptember 6., https://mult-kor.hu/meg-a-nevet-is-el-akartak-torolni-a-
vallasreformer-faraonak-20240906. Elérés 2025. június 24.