Bulgáriában április 19-én vasárnap ismét parlamenti választásokat tartottak, öt év alatt immár a nyolcadikat. Az ország politikai válsághelyzete ezzel fordulóponthoz érhet. A korábbi választásokon nem tudott egy párt sem többséget szerezni, így törékeny koalíciók kerültek kormányra, amelyek általában gyorsan szétestek – a választások sűrűsége is ezt mutatja. A szavazók így elsősorban egy olyan pártot szerettek volna a parlamentbe juttatni, amely egyedül is képes kormányozni. Tisztán látszott, hogy a régi pártok közül erre egy sem lesz képes. Rumen Radev, Bulgária elnöke erre tett ígéretet, amikor új pártjával elindult a választásokon. A korábbi MiG-29-es vadászpilóta emellett a nagyfokú korrupció felszámolását is szorgalmazza, amely szintén kulcsfontosságú témának bizonyult a választáson.
A választásokat azért írták ki ismét a vártnál korábbra, mert az előző kormány 2025 decemberében egy megosztó költségvetési tervezetet próbált meg elfogadtatni a parlamenttel. A javaslat híre nagy tüntetéseket robbantott ki, amelyet Radev, mint az ország elnöke, támogatott. A széleskörűen támogatott elnök végül odáig jutott, hogy elindult a választáson, amelyet fölényesen meg is nyert. A 240 fős parlamentben előreláthatólag 135 mandátumra számíthat pártja, amely biztos többséget jelent. Radev így sokkal hatékonyabban fog tudni kormányozni, mint az előző koalíciók.
Radev sok esetben megosztó álláspontokat képvisel. A győzelmi beszédében arról beszélt, hogy „erős Bulgáriát fog erős Európában építeni”, ugyanakkor gyakran tett Kreml-párti megjegyzéseket is. Sokszor kritizálta az Oroszország elleni szankciókat, megkérdőjelezte az Ukrajnának való fegyverszállítást, illetve arra szólította fel az Európai Uniót, hogy folytasson konstruktív párbeszédet Moszkvával az ország elszigetelése helyett. Radev ugyanakkor nem valószínű, hogy Orbán Viktor után az EU új „rendbontójává” fog válni. Bulgária tradicionálisan ugyan jó kapcsolatokat ápolt Oroszországgal, mégis nagyon elkötelezett Európa iránt. Ezt jól tükrözi az országban az euró 2026-os bevezetése, amelyet a politikai válság ellenére is végig tudtak vinni az egymást követő kormányok, a társadalmi konszenzusnak köszönhetően.
A többi bolgár párt szinte teljesen elveszítette támogatását, 10-15% körül teljesítettek. Ez nagyrészt a korrupciónak köszönhető, amely a választás egyik legfőbb pontja volt. Bulgária az EU legkorruptabb országa, a szavazók nagy része pedig úgy gondolja, hogy a szétesett politikai rendszer csak segít a korrupció elrejtésében. A korábban kormányon lévő politikai pártok, számos szavazó szerint, nem csak hogy szemet hunytak a problémára, hanem aktívan ki is vették részüket a korrupcióból. Radev korán megérezte, hogy egy korrupció-ellenes pozíció népszerű lehet, és már a kampánya legeleje óta az egyik fő üzenete a korrupció felszámolása volt. A választópolgárok nagy része azonban úgy tűnik, 2026-ra belefáradt a szinte folyamatos választási kampányolásba. A választáson a szavazók nagyjából 50%-a voksolt, amely még így több mint az előző években: a 2024-es választáson csupán 34% volt a részvételi arány.
A viszonylag magasabb részvétel nagyobb legitimációt adhat Radev kormányának, amely így végre véget vethet az ország politikai válságának. A sikere azonban valószínűleg nagyban azon fog múlni, hogy be tudja-e tartani a gazdasági, illetve a korrupció-ellenes ígéreteit. Radev nagyon népszerű elnök volt, ami azonban egy nagyrészt reprezentatív szerep. A miniszterelnöki tisztségben gyorsan csökkenhet a támogatottsága, ha nem tud eleget tenni a bolgárok elvárásainak. Radevnek óvatosan kell majd egyensúlyoznia az EU és Oroszország között, miközben a korrupció letörésére és a gazdaság fellendítésére is oda kell figyelnie.
Források:
https://www.nytimes.com/2026/04/19/world/europe/bulgaria-elections-results.html
https://www.bbc.com/news/articles/cm2kgm1zpgro