Talán mindenki emlékszik arra a félelemre, ami 2015-2016 között a liberális szavazókban manifesztálódott, amikor Donald J. Trump elnöksége egyre valószínűbb lett az Egyesült Államokban. Ahogy szokás mondani, mindenki emlékszik, hogy hol volt 2016 novemberében, amikor megválasztották Trumpot. Ennek a félelemnek a gyökere Trump elnök anti-liberális és populista retorikája. Sokan már akkor is figyelmeztették Amerikát, hogy ne kövesse Weimart a sírba (Cohen 2015), de mind hiába Trump igenis elnök lett és Hillary veszített, az, hogy ez miért történt nagyon sokan már előkészítettek magyarázatot, de én erre nem fektetnék különösebb időt. a fontos aspektusa a Trump elnökségnek az volt, hogy sok liberális és progresszív számára megérkezett a fasizmus egy új faja, a trumpizmus (Finchelstein 2022; Matthews 2020). Az, hogy ez mennyiben fasiszta ideológia az nagyon vitatható, szerintem mindegyik oldal mellett szólhatnak érvek, de figyelembevéve, hogy a fasizmus, mind ideológia mennyire egy megfoghatatlan jelenség a politikatudományban észszerűtlennek vélem, hogy erről különösebb diszkurzus folyjék. Amiért ezt mind kiemelem, hogy megeshet főleg Trump jogi problémái miatt (Bromwich et al. 2023), de már mások is korábban kimutatták, hogy megeshet, az hogy a Republikánus jelölt 2024-ben Ron DeSantis lesz (Masters 2023), aki egy rosszabb Trump. sok republikánus már be is állt DeSantis oldalára és Trump maga is rendszeresen megragadja az alkalmat, hogy megszégyenítse (Lewis 2023). A normatív tartalomtól elvonatkoztatva, a cikkel azt tervezem bizonygatni, hogy aki félt a Trumpi elnökségtől 2016-ban annak minden bizonnyal rettegnie kéne a DeSantis elnökségtől 2024-ben. Továbbiakban lényegesnek tartom megvizsgálni magát a rettegésnek az észszerűséget, hiszen Trump elnöksége befejeztével sem változott át az USA egy autokratikus országgá (nyilván a január 6.-ai események némileg komplikáljak ezt).
Ahhoz, hogy figyelembe vegyük azt, hogy ki is DeSantis vagyis, hogy ki lenne, mint elnök fontos a mostani pozíciójában lévő tetteket figyelemmel kísérni. „2023-ban ki adott egy könyvet „Bátorság szabadnak lenni” címmel, ahol így ír Floridáról:
„Nem csak a floridaiak voltak hálásak; emberek szerte a miénkben ország és szerte a világon úgy tekintettek Floridára, mint a szabadság fellegvárára a megőrült a világban.” (Desantis 2023:1)
A könyvben többször is, mint „tervrajz” referál Floridára. Látszólag nem csak, hogy büszke kormányzói teljesítményére, de innen is ered a szlogenje „Make America Florida” (Legyen Amerika Florida), ez a trumpista szlogenre épít: Make America Great Again (Tegyük újra nagyszerűvé Amerikát). a könyv alcíme is azt mondja, hogy Florida a kulcs Amerika újraélesztésére.
A kérdés egyértelműen utal magára, hogy no, akkor ki volt, aki tönkretette? A válasz erre progresszív liberalizmus vagy ahogyan a jobb oldaliak hívják wokeizmus (wokeism) vagy pontosítva a progresszív elitek, hogy a populizmusát egybekösse a baloldali politikával:
„Megküzdöttünk az woke elitekkel Floridában, és nyertünk, idővel és újra az idő. Amikor szembeszállsz az elit gépezettel, tudod, hogy meg fogod tenni sok hevederrel és nyíllal néz szembe. A céltudatos vezetés képessége és a meggyőződés az, ami elválaszt egy olyan napirendet, amely papíron jól hangzik olyat, amelyik változást hoz.” (DeSantis 2023:9)
A progresszív liberalizmus jelentése röviden annyit tesz, szerintem, mert nehezen adható meg konklúzív definíció, hogy a liberális paradigmán keresztül való küzdelem a társadalmi egyenlőtlenségekkel szemben. Azért nem könnyű definiálni, mert ez egy ideológialeves, ami az LMBTQIA+, feminizmus, fekete jogok hangsúlyára épít, de az hogy hogyan majdnem individuális szinten dőlik el, vannak akik a transzneműségre helyezik a hangsúlyt mások meg a rasszizmusra és megint vannak, akik beleszővik az anti-kapitalizmust és akadnak azok is akik a posztmodern filozófiára építenek. A lényeg, hogy DeSantis is hasonló választ adott, amikor kérték, hogy definiálja: „Általánosságban a hit, hogy az amerikai társadalomban rendszerszintű igazságtalanságok vannak, és ezek kezelésének szükségessége.” (Crowley 2023)
Ahogyan mondtam, Florida a kulcs és nem DeSantis szavai a fontosak, hanem a tettei, pontosan a jogalkotási eredményei, ezért is én úgy gondoltam, hogy érdemes a vitatottabb törvényeit megvizsgálni és ez alapján meghatározni azt, hogy vajon Ronald DeSantis milyen politikus valójában és még inkább, hogy milyen elnök. Mivel olyan sok törvényt kell figyelembe venni, hogy ez a cikket túlságosan is hosszúvá tenné, ezért két részre bontottam, ami a politikai filozófiájának két fontos része. Az első, vagyis ez, hogy hogyan áll a liberális jogokhoz és a szabadsághoz és a második meg az oktatáspolitikáját fogja taglalni vagy ha jóbban tetszik, akkor ez a jelen iránti cselekvései a másik meg a jövő nemzedékére, a gyerekekre fordított erőfeszítései.
Zavargás elleni törvény (2021)
2021. május 25.-én George Floyd egy fegyvertelen afro-amerikai férfi rendőri őrizetben meghalt, amíg Derek Chauvin, rendőrtiszt a nyakán térdelt. A halálát követően nemzetközi tüntetések törtek ki a szisztematikus rasszizmus és a rendőrségi túlkapások kapcsán. Ezek a tüntetések esetenként erőszakossá váltak, ami gyújtogatásokhoz, rongálásokhoz, lopásokhoz és rendőri harchoz folyamult. A tüntetés hívó szava BLM (Black Lifes Matter), vagyis a „fekete élet (is) számít” (Taylor 2021). A konzervatívok félve nézték, hogy mi lett Amerikával, hogy lángba borult és egy ellentétes pozíciót vállaltak fel a BLM-mel szemben, mármint, hogy a tüntetések túlzásba mentek és meg kell állítani őket. Dondal Trump elnök még terroristáknak is nevezte a tüntetőket és ígéretet tett, hogy a Nemzeti Gárda majd elcsitítja őket (Dewan 2021). Ez mind ahhoz vezetett, hogy a Floridai kormányzó Ron DeSantis 2021. április 19.én aláírta a HB 1, hivatalosan a „közrendzavarás elleni küzdelem” nevű törvényt. Talán ezt nevezném DeSantis törvényei közül a legkevésbé vitathatónak (egy európai perspektívából), mert a törvény nagy része a véleményem szerint csak eltántorít a zavargásokba való részvételtől. Meglehet, hogy ha lenne egy holisztikus felfogásom az amerikai kriminális jogi rendszerről megeshet, hogy más véleményem volna, de köteles vagyok ezt is megemlíteni, mert Amerikában igenis vitatott és továbbra is hozzáad az imázshoz, amit DeSantis támogat, márpedig, hogy a rend megteremtése fontos.
A törvény lényegileg azt mondja ki, hogy tüntetés csak az önkormányzat hivatalos engedélyével lehetséges és akár az út elállása is bűncselekménynek tekinthető. Ezt követően megnevez 3 fontos rendeletet:
§ 784.0495 Csőcseléki megfélemlítés
„(1) Tilos, ha két vagy több személlyel összebújva, közös szándékkal cselekvő személy erőszakot alkalmaz vagy közvetlen erőszak alkalmazásával fenyeget, mást kényszerít, rábír, vagy megkísérel, hogy tegyen. vagy tartózkodjon bármilyen cselekedettől, vagy egy bizonyos nézőpont felvállalásától, elhagyásától vagy fenntartásától akarata ellenére.” Továbbiakban fokozódnak a büntetések, amennyiben a bűnelkövető kárt okoz egy hivatalos személyben (rendőr, orvos, tűzoltó, etc.)
§ 836.115 Internetes megfélemlítés publikáción át
A lénye, hogy bevonja az internetes támadások, főleg a doxxolást a törvény által betíltott tettek közzé és lényegileg ellehetleníti a támadókat, hogy legális keretek között feltárják bárkinek is a személyazonosságát az ő engedélye ellenére
§ 870.01 Csetepaté és zavargások
A három rendelet közül ez a legfontosabb, mert ebben a részben nyeri el a zavargás definícióját, a részben a csetepaté kisebb jellentőségű rendbontásként szerepel.
„(2) Zavargást követ el, ha szándékosan vesz részt a három vagy több fős összejövetelre irányuló erőszakos közrendzavarásban, közös szándékkal, hogy erőszakos és garázdaságban kölcsönösen segítsék egymást, és ennek eredménye:
· Más személy sérülése
· Vagyoni kár
· Más személy sérülésének vagy anyagi kárnak közvetlen veszélye”
A tett súlya jelentősen megnövekedett, akik részt vesztnek egy zavargásban jogi értelemben bűntettet (felony) követnek el, amit megkülönböztetünk a vétségtől (misdemeanour). Ha e tettben bűnösnek találnak, akár 15 év börtönre is lehet számítani. Továbbiakban megjelenik a súlyosbított zavargás definíciója, ami lényegében azt takarja, hogy aki rávette társát a zavargásra nagyobb részben is szembesüljön annak következményeivel.
Véleményem szerint a vitathatóbb része ennek a törvénynek a végén található megerősítő védekezés. Akik nincsenek tartalmában ennek fogalmával, azok számára leegyszerűsítve azt jelenti. hogy tárgyalás során elismered, hogy törvényt szegtél, de olyan okon tetted azt, hogy az feljogosít arra, hogy ne légy megbüntetve, mint például az önvédelem folyamán is az ember lehet, hogy megöl valakit, de érvelhető az, hogy ezt csak azért tette, hogy megóvja életét és amennyiben ez igaznak találtatott a büntetéstől megmenekül. A törvény kontextusában ez annyit tesz, hogy ilyen védelem mellett jogosan érvelhet, ha tette egy zavargást elősegítő résztvevő által elszenvedett sérülésből vagy kárból ered.
A törvény alkotmányossága mai napig vitatható, mert Dream Defenders csoport jogi panaszt tett. augusztus 9-én DeSantis és társai (vádlottak) beadtak egy elutasító indítványt, ami részben el lett fogadva, de lényegileg bizonyos érvek estek ki a felperesek fegyvertárából, szeptember 9-ei döntés alapján a törvényt nem ideiglenesen lehetett implementálni, tehát bizonyos értelemben a felperes javára döntött, de még maradtak meg nem magyarázható kérdése. 2023. január 10-én a kérdést továbbították a Floridai alkotmánybíróságnak, hogy értelmezze § 870.01(2) -t (az általam korábban idézett részt), hogy mit jelent zavargásban részt venni? Hány ember szükséges ehhez és etc. (The Dream Defenders, et al. v. Ron Desantis, et al. 2021-2023)
Kormányzó Vészhelyzeti Jogai (2021)
2019 decemberében Kínában megjelent a COVID-19 vírus, aminek hatását mindenki ismeri. A WHO 2020.március 11.-én kijelentette a pandémiát, tehát egy történelmi jelentőségű világjárványt (WHO 2020). A koronavírus gyorsan ellepte a földet és EU államok többsége is arra lett kényszerítve, hogy vészhelyzeti hatalmakhoz nyúljon (Crego et al. 2020:48). Érdemes belegondolni, hogy ez az új lehetetlen vészhelyzet a „szabadság hazájában” milyen eredményekkel jár. Az USA legtöbb állam is adaptálódott ehhez és az államok többsége be is vezetett különleges intézkedéseket, mint a limitált kiszolgálás a kocsmákban és éttermekben, a nagy közösségi találkozok tilalma etc., de természetesen Florida is így tett (Rahman et al. 2020). 2021-re már megjelen a COVID vakcina és részben erre reflektálva írta alá az SB 2006 törvényt 2021. május 3.-án.
A törvény önmaga első látszatra egészen standardnak tűnik, ha leszámítunk két jelenős tényezőt. Alapvetően azt taglalja, hogy mikor lehet vészhelyzetet kijelenteni és hogy a vészhelyzet alatt az államnak segédkeznie kell a polgároknak. Azonban a benne lévő két rendelet meglehetősen ideologikus
§ 252.36 A kormányzó vészhelyzet-kezelési jogköre
Az (1) (c) alatt kijelenti, hogy az iskolákat és munkahelyeket nyitva kell tartani ameddig lehet, ami természetesen ellent mondott még akkor is az orvosok javaslatával. Továbbiakban később azt is kijelent, hogy amennyiben még is be kéne zárni az iskolákat, akkor azt erősen meg kell indokolni. Természetesen a kérdés nagyon nehéz és habár az tiszta, hogy az egészségügyi szakembereknek mi volt az ajánlása, de annyiban igazat kell adni véleményem szerint DeSantis és támogatóinak, hogy ez a döntés komplex és nehéz és az is nyilvánvaló, hogy az otthoni munka és tanulás sok negatív következménnyel járt.
381.00316 COVID-19 Oltás dokumentáció
A törvény ezen rendelete szerint tilos hivatalos intézményeknek (iskola, egyetem, munkahely, etc.) bármiféle igazolást elvárni attól, aki igénybe akarja vanni az intézményt, arról, hogy be van -e olt vagy átesett-e az oltáson. Megint az önmagában egy vitatott kérdés manapság, hogy az oltás működik-e, sajnálatosan itt sokember nem ért egyet és annak nem látom sok értelmét, hogy itt kimagyarázzam magam, de nagyon remélem, hogy a legtöbb olvasó egyetért a tudományos konszenzussal és beoltotta magát. A másik, ami miatt komplexebb a kérdés, hogy az amerikaiak 1996-os HIPAA nevű törvény miatt az egészségügyi adatokat titkosnak vélik, azt nem tudom, hogy a beoltott státusz annak minősül-e, de a lényeg az, hogy nem igazán szeretik azt megosztani. Azok az intézmények, akik még is kérnék ezt az információt 5000 dollárt kell fizetniük.
Az kérdésnek a másik oldalát Norwegian Cruise Line Holdings, Ltd. (NCLH) cég prezentálta a bíróság elött, ahol azt érvelte, hogy § 381.00316 sérti a szólásszabadságot és az első kiegészítést. Kathleen M. Williams bíró úgy találta, hogy a rendelet valószínűleg alkotmányellenes és felmentette őket az applikáció alól (Norwegian Cruise Line Holdings, Ltd., et al, v. Scott Rivkees, M.D. ) Hogy biztosra menjen 2021. november 19-én kiadott egy új törvény H 1B néven, ami csak a COVID-19 mandátummal foglalkozik. A törvény elővezeti § 381.00317 rendeletet, ami azt mondja ki, hogy bizonyos eshetőségek alatt a privát munkáltató nem kérelmezheti azt, hogy legyen oltása, ilyen ok a terhesség, a vallási kivétel, COVID immunitás, beleegyezés a periodikus tesztelésbe és etc.
A könyvében DeSantis említi, azt is, hogy nem zárja ki azt, hogy Kínának több köze van a Covidhoz, mint kimondja és ezzel beszállva a COVID összeesküvések hosszú sorába:
„Amikor kitört a koronavírus-járvány, ijesztő volt látni, hogyan az Egyesült Államok nagymértékben függ Kínától a nemzet néhány kritikus szükséglete miatt. Mindent az N95 maszkoktól az egészségügyi személyzet számára a tesztelésig az árukat Kínában gyártották. Az USA-nak könyörögnie kellett a KKP-nak kulcsfontosságú készletekért a világjárvány leküzdéséhez ami Kínából származik, megalázó volt, különösen a KKP miatt szerepe a vírus eredetének elfedésében. A kezdeti történet az volt, hogy a vírus a kínai Wuhan egyik nedves piacáról származik, de valójában a vírus valószínűleg a közeli Wuhan Virológiai Intézetből szökött meg. Akárhogy is, a A KKP keményen dolgozott, hogy elfedje a létezését és eredetét koronavírus – a világ többi részének kárára” (DeSanatis 2023: 119)
A Közösségmédia Cenzúrát megállító törvény (2021)
Amióta a közösségmédia a szocializációban centrális szerepet tölt be amerikaiban egyre inkább vitatott kérdéssé vált, ahogyan egyre több amerikai fiók került tiltás alá, mivel gyakorlatban az első kiegészítés engedményezi a szólásszabadságot, hogy még a gyűlölet beszéd is védve van (Matal v. Tam). Ez felveti a kérdést vagy inkább a paradoxont, hogy lehet mondani gyűlöletbeszédet bárhol bárkinek, de Twitter vagy a YouTube letílt, hasonló az egészségügyi miszinformációval, ami a COVID óta egyre gyakoribb probléma. Az online szólásszabadság kérdésének tűzére olajat öntöttek, amikor Donald Trump elnökölt letíltották több különböző közösségmédia platformról (Denham 2021). Ilyen eseményre nem volt korábban precedens, hogy egy elnököt elválasszák a több milliós követőtábórától. Nyilván volt más mód is, hogy kommunikációt folytasson, de ez az eset azt mutatta, hogy ezeknek a globális vállalatoknak mekkora hatalma van az olyan személyekkel szemben is, mint az amerikai elnök. Nem meglepő, hogy Ron DeSantis is nagy mértékben ellenzi ezt a fajta hatalmat:
„Florida törvényt fogadott el a ’Big Tech’ cenzúrája elleni küzdelem érdekében fogyasztói csalással kapcsolatos kereset indításához való jog biztosítása az egyének számára, ha azok diszkriminatív módon cenzúrázták vagy deplatformáltak. Egy maroknyi technológiai cégek adják a nemzet politikai beszédének többségét, és ezt a hatalmat arra használják, hogy egy narratívát kényszerítsenek ki a társadalomra, tehát Florida törvényét kísérletet jelent az egyének részvételi képességének védelmére nyilvános vitát. (…) Amikor a ’Big Tech’ platformok cenzúra révén kényszerítik ki a narratívákat eltérő nézetekkel, egyre inkább a rezsim parancsát teljesítik, mint például a szövetségi koronavírus-politikát kritizálók deplatformálása sérti az emberek jogait. A szövetségi kormány tisztviselőinek parancsára hozott cenzúrahatározatok sértik az első kiegészítést. Ezt szem előtt tartva helytelen azt gondolni, hogy mivel a ’Big Tech’ cégek „magánok”, nem sérthetik az egyéni szabadságot.” (DeSantis 2023: 197)
Az SB 7072-es törvényt más néven ismerve a „Stop Media Censorship Act” vagy „A Közösségmédia Cenzúrát megállító törvényt” 2021. május 24.-én írta alá Ron DeSantis. Fontos megjegyeznem, hogy ez a törvény eltérően a többitől maga írja ki a filozófiai axiómáit (mármint maga a törvény, mint megállapításonként fogja fel, amit feltehetőleg empirikus alapok adnak okot).
A jogalkotó előfeltevései:
· A közösségi média platformok rendkívüli előrelépést jelentenek kommunikációs technológia floridaiak számára.
· A felhasználók számára biztosítani kell a közösségi média platformokhoz kapcsolódó személyes adataik feletti ellenőrzést.
· A floridaiak egyre inkább a közösségi média platformokra hagyatkoznak véleményük kifejezésére.
· A közösségi média platformok átalakultak az új nyilvános várostérré.
· A közösségi média platformok ugyanolyan fontossá váltak a közvélemény közvetítésében, mint a közművek a modern társadalom támogatásában.
· A közösségi médiaplatformok egyedülálló helyet foglalnak el az első módosítási védelem megőrzésében minden floridai állampolgár számára, és a közönséges szolgáltatókhoz hasonlóan kell kezelni őket.
· Nem jóhiszeműen cselekszenek azok a közösségi médiaplatformok, amelyek tisztességtelenül cenzúrázzák, árnyékolják, deplatformálják vagy utólagos priorizálási algoritmusokat alkalmaznak floridai jelöltekre, floridai felhasználókra vagy floridai lakosokra.
· A közösségi médiaplatformok nem tehetnek rosszhiszemű lépéseket a floridaiak hozzáférésének vagy elérhetőségének korlátozása érdekében.
· A közösségi média platformok tisztességtelenül cenzúráztak, árnyékot tiltottak, deplatformáltak, és utólagos prioritási algoritmusokat alkalmaztak a floridaiak számára.
· Az államnak alapvető érdeke, hogy megvédje lakosait a közösségi médiaplatformok következetlen és tisztességtelen lépéseitől.
· Az államnak erőteljesen be kell tartania az állami törvényeket a floridaiak védelme érdekében
Fontos ezeket kiemelni, mert ezek nélkül nem áll össze a jog, mert ahhoz, hogy igaz legyen, hogy az első kiegészítést sértse nem lehet ezeket csak privát cégeknek tekinteni, hiszen ahogyan láthattuk azoknak is meg van a saját szólás szabadsága és az abban fejeződik ki, hogy hogyan kormányozzák a sajátos platformjaikat, amibe ez a törvény súlyos licitációkat tesz. Kötelezik, hogy publikálják a standardod, ami alapján letíltják az adott fiokokat és ezt standardizálniuk kell egy konzisztens felfogás szerint és minden felhasználói szabály változásról értesíteni kell a felhasználót 30 nappal az implantáció elött és ha le is tiltják arról is. A platformoknak meg kell oldania azt is, hogy minden felhasználó láthassa, hogy kihez jutott el a tartalma és kell egy kiutat adniuk az utólagos priorizálás és árnyékolásból. Továbbiakban tilossá válik számukra, hogy cenzúrázzak vagy deplatformolják az újságírói vállalkozásokat a tartalmuk alapján. Ráadásul a felhasználók pert indíthatnak, ha úgy válik, hogy a törvény bizonyos pontjait sérti a platform.
2021. május 27-én elindult a NetChoice et al. v. Ashley Brooke Moody, főállamügyész per. A felperesek panasza ez volt:
„SB 7072 sérti a szólásszabadsághoz, az egyenlő védelemhez és a tisztességes eljáráshoz való jogot, amelyet az Egyesült Államok alkotmányának első és tizennegyedik kiegészítése véd. A törvény emellett meghaladja Florida államnak az alkotmány kereskedelmi záradéka szerinti hatáskörét, és a kommunikációs tisztességről szóló törvény 230. szakaszát is megszegi. Mivel a törvény sérti a felperesek tagjainak alkotmányos jogait és sérti a szövetségi törvényt, haladéktalanul el kell rendelni, mielőtt 2021. július 1-jén hatályba lépne.”
2022. május 23-ra megszületett a végső bírálat az ügyben egy felsőbb bíróságon, ahol kimondták, hogy a törvény többsége valóban sérti az alkotmányt, de vannak részek, amik nem, mint például a deplatformálási standard publikációja és felhasználói feltételek változtatásáról való értesítés. (NetChoice et al. v. Moody et al.)
A fegyvertartást érintő törvény (2023)
Amerikában a fegyverek és a fegyvertartás (meglehetősen bizarr módon) egy különleges helyet foglal el az ember szívében. A második kiegészítés elviekben biztosítja minden polgár szára a fegyverviselést, de ez is egy olyan kérdés, hogy attól függ kit kérdezel, mert ha progresszív liberálisokat, megeshet, hogy egy kacagó nemmel találkozol, de ha a konzervatívokat (és még inkább a Felsőbíróságot), akkor egy nagyon komoly igennel futhatsz össze. A fegyver-kérdés azért is végtelenöl fontos, mert az iskolai meg a tömeges lövöldözés általában nagyon gyakori Amerikában. Csak ebben az évben 161 volt (Gun Violence Archive 2023). Az, hogy ezt hogyan oldható meg nem tudok választ adni és nagy valószínűleg nincs is rá objektíve helyes válasz, de próbálkozások vannak.
2023. április 3.-án Ron DeSantis aláírt egy masszív rendelkezéskupacot a fegyvertartásról és a publikus biztonságról. Maga a törvény 106 oldalas, kontextusként a legtöbb törvény 10-20 oldalas szokott lenni. A HB 543-as törvény tele van technikai válaszadással. Mivel nem vagyok jogász meglehet, hogy figyelmen kívül hagytam egy-két fontos részletet, de az én véleményem egészen pozitív ahhoz képest, amit várni lehetett volna egy ilyen törvénytől. Véleményemet kezdetben nagyon befolyásolták a hírek, amik kijöttek erről a törvényről, mint például „hogy mostantól bárki tarthat magánál fegyvert” (Chasan 2023). Rémes disztopikus törvény azonban nem született az tény, hogy innentől kezdve Floridában szabad publikusan a fegyverviselés (mármint el kell rejteni, de a személyeden lehet), de messze áll attól, hogy egy carte blanche legyen a fegyverfanatikusok számára. A törvény többször is kitér rá, hogy csak az viselhet, akinek jogi engedélye van (amihez kell fegyveres tapasztalat vagy hivatalost tréning). Sok helyre ráadásul továbbra is tilos bevinni a legtöbb hivatalos intézménybe. A törvény emellett figyelmet helyez arra, hogy biztonságosabb legyen Florida, az iskolákban periodikus fegyver riadóról ír, illetve beszél arról, hogy őröket állít az iskolákba. Az óriási dühnek talán az a magyarázata, hogy lehet, hogy a törvény csak, de jure funkcionál, amíg de facto anarchiát teremt. Például azt elképzelhetőnek találom, hogy ha az utcára szabadon vihetek fegyvert lehet, hogy ha bemegyek egyetemre akkor sem ellenőrzik. Alkalmazzuk viszont Hanlon borotváját és tulajdonítsuk ezt inkompetenciának a rossz szándék helyett.
Az abortusztörvények (2022 – 2023)
Az abortusz kérdése az egyik legnehezebbike a modernkori morális vitáknak. Egy liberális ember elmondhatja, hogy az abortusz az egyik legalapvetőbb jogok egyikéhez tartozik és maga a kérdés könyveken át érvelhetők a liberális ponttól a konzervatívig. Le egyszerűsítve a kérdés annyi, hogy mit tartunk védelemre méltó emberi életnek. A megegyezés a definícióban rejlik. Azonban az amerikai kultúra egyik vérző sebe az, hogy ez a definíció sosem volt megosztva a két oldal között. Nagyon sokáig az volt a megállapítás, hogy a fogantatáskor kezdődik az élet és a gyilkosság rossz így hát ipso facto az abortusz is rossz. A fordulat éve 1973 volt, amikor megalkottatott a Roe v. Wade precedens, ami értelmében a 14. kiegészítés által biztosított magánélethez való jog magába foglalja azt, hogy amíg a magzat nem él (nem tud túlélni egyedül) addig az államnak nincs joga beleszólni a kérdésbe (Roe v. Wade).
2022. április 14.-én Desantis aláírta HB 5 nevű abortuszt szabályozó törvényt. E szerint a határ, amit valahol meg kell húzni 15 hét, ami azt jelenti, hogy legalább 3 héttel az első trimeszter után teszi illegálissá. Ez alól kivételt képez, ha az anya halálos veszélybe kerül vagy a magzat mindenképpen halálra ítéltetett. Ami problematikus ebben, hogy 1. A Roe v. Wade által meghatározott 24 hetet felére csökkentettek és 2. nem vonatkozik kivétel nemierőszak vagy vérfertőzés esetére. Mind szokásos ebből újabb jogi vita indult ki Planned Parenthood Of Southwest And Central Florida, et al. V. State Of Florida, et al. néven. A felperesek a floridai alkotmány I, § 23 magánélethez való jogára hivatkozva, ami meglehetősen konzisztens Roe v. Wade precedens eszméével. Július 5.-én megszületett a döntés ironikusan a jogalkotóval szemben és HB 5 ideiglenesen alkotmányellenesnek lett nyilvánítva, amennyiben a vádlott nem bizonyítja be a törvény szükségességet (Planned Parenthood Of Southwest And Central Florida, et al. V. State Of Florida, et al.). 2022 június 23.-án az Amerikai Felsőbíróság egy újabb precedenst állapított meg Dobbs v. Jackson Women’s Health Organization alatt, ami visszaadta hatalmat, az államoknak, hogy azok maguk döntsék el az abortuszkérdést (Dobbs v. Jackson Women’s Health). Ez nem változtatott a július 5.-ei döntésen, mert Florida alkotmánya nem változott meg és ilyen szempontból szigorúbb is, mint az amerikai. Ám ez mind nem jelenti azt a látszat ellenére, hogy reproduktív jogok biztonságban vannak.
2023. április 14.-én DeSantis elfogadta az SB 300-as törvényt vagy más néven a „szívverést védelmező törvényt”, ami felteszem onnan ered, hogy a szívverést a 6. hét után mérni lehet. Ez a törvény sokkal agresszívebb, mint az előző, de tartalmaz pozitív dolgokat is. Először is érdemes kiemelni a rendeleteket:
§ 286.31 Tiltott használata az állami pénzeszközöknek
Ez a rész azt taglalja, hogy semmilyen szervezet vagy személy sem használhatja az állam által adott pénzeszközeit, hogy anyagilag támogasson valakit abban, hogy egy másik államban abortuszt hajtsanak végre, kivéve, ha szövetségi törvény ezt a funkciót adja a szervezetnek vagy ha a nő életveszélyben van.
§ 390.0111Terhesség megszakítása (módosítva)
Az eredeti rendelet a HB 5 törvényben szerepelt és pontosan ezért az a törvény oda is veszett. Ez a rész 15 hétről 6 hétre csökkent a legális határ, ami már egészen drasztikusan lecsökkentve a pár évvel ezelőtti 24-et. Lényegében 1 hónap jut csak a terhes nőnek. Csak abban az esetben lehet 6 hét után abortuszt végrehajtani, ha a nő élete veszélyben van és a magzat nem képes életre, azonban, ha 3. trimeszterben van ez már nem számít. Továbbiakban, ha a nő nemierőszak, vérfertőzés vagy egyéb bűncselekményből kifolyólag esett teherbe, de ez csak akkor lehetséges, ha 15 hét alatt van a magzat kora. Ezen kívül az is szabályozva lett, hogy az abortusz minden formájához személyesen kell találkozni egy szakemberrel még ha gyógyszer használatáról is lenne szó és ilyen gyógyszert nem szabad küldeni. Végezetül a törvény szerint az illegális abortuszban résztvevők bűnt (felony) követtek el, ami egy elég szigorú büntetés a tényezőkhöz képest.
Mivel a floridai alkotmány nem változott és a HB 5 alkotmányellenesnek volt feltételezve (persze ez felülírható), de én akkor sem látok igazi okot az aggodalomra, mert amennyire radikális a SB 300 tökéletesen valószínűnek tanúsítom azt, hogy ez a törvény meg lesz változtatva. Szerintem nem számít, hogy hány konzervatív néz rá a törvényre a bírák közül, ha az alkotmány és precedens jog nem a törvény oldalán áll. Természetesen lehetséges, hogy tévedek és olyan változtatások következnek be Floridában, amik engedélyt adnak a törvénynek, de mivel ez relatíve új több információval nem szolgálhatok.
Konklúzió:
A végső kérdés, hogy Ron DeSantis-e az új Trump és a válaszom természetesen az, hogy nem. Azonban ideológiai pozíciója közel áll az úgy-nevezett trumpizmushoz. DeSantis egy ambícióval megáldott politikus és minden kétségkívül egy populista, ezt ő maga ismeri el, de mindenek fölött a kor és környezetének produktuma és ez az, amit nem szabad elfelejteni. A covidról alkotott véleménye is azért változott meg (Arnsdorf 2022), mert egy politikus, akinek alkalmazkodnia kell a szavazóbázisához vagy, akár azért, mert a Covid tagadók körében egy nagyobb potenciális szavazatot talált. A mindenevő pártok korában ez egy olyan aspektusa a politikának, amit hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy a politikusok opportunisták és nem azért, mert erkölcstelenek hazugok volnának, hanem mert ez a feladatuk. Ahogyan mások is mondták ezt Trumpról én is azon a véleményen vagyok, hogy DeSantis egy tünet és nem a betegség. Ő a polarizált társadalom szimptómája és nem elég rettegni tőle, hogy mit tesz és esetleg reménykedni abban, hogy Trump majd kigáncsolja, mert a probléma megmarad. Szisztematikus megoldás hiányában, azonban érdemes komolyan venni az amerikai történéseket, mert miránk is kihatnak a globális társadalomban és tanulhatunk belőlük
Lényegében Ron DeSantis egy populista, aki, habár az én véleményem szerint kevesebb autokratikus jellemzőt mutat, mint például Trump, de nyílt apátiája bizonyos szabadságjogok kapcsán egy olyan jelenség, ami nem tréfa tárgya. Sok más törvény van még készenlétben Floridában, ami katasztrofális lehet és DeSantisnak elég csak aláírását odabiggyesztenie és a kár már megtörtént. Példának veszem én az SB 300 törvény tanulságát, mert még, amikor csak tanulmányoztam DeSantis törvényeit akkor belefutottam és ignoráltam, hogy hát ez egy abszurdum nem érdemes időt fecsérelni rá és később kellett rájönnöm, amikor már írtam, hogy ez még is megvalósult. Pontosan ezért zárásul hagyok pár törvényt, amit érdemes figyelemben tartani:
SB 1248– A végső kaszáló törvény (The Ultimate Cancel Act): A demokratikus párt effektíve kitiltása Floridából vagy újra szerveztetése
SB 450– Halál büntetés: A halálbüntetés egyszerűsítése
SB 254– Nemváltás: radikális tiltása a nemváltó műtéteknek
HB 1445– Közalkalmazottakat képviselő munkavállalói szervezetek: Megnehezíti azt, hogy a dolgozók szakszervezet tagjai legyenek
Források:
Ron DeSantis (2023): The courage to be free : Florida’s blueprint for America’s revival. ISBN: 978-0-06-327600-0
Roger Cohen (2015.12.14.): „Trump’s Weimar America”. The New York Times: https://www.nytimes.com/2015/12/15/opinion/weimar-america.html (Letöltve: 2023. 04. 16.)
Federico Finchelstein (2022.09.01): „Biden called Trumpism ‘semi-fascism.’ The term makes sense, historically.”. The Washington Post: https://www.washingtonpost.com/made-by-history/2022/09/01/biden-called-trumpism-semi-fascism-term-makes-sense-historically/ (Letöltve: 2023. 04. 16.)
Dylan Matthews (2020.10.23.): „Is Trump a fascist? 8 experts weigh in.”. Vox: https://www.vox.com/policy-and-politics/21521958/what-is-fascism-signs-donald-trump
Jonah E. Bromwich, Ben Protess, William K. Rashbaum , Michael Gold(2023.04.05.): „The Case Against Donald Trump: What Comes Next?”. The New York Times: https://www.nytimes.com/article/trump-indictment-criminal-charges.html
Clay Masters (2023.03.13): „DeSantis and Trump, the top contenders for GOP presidential nomination, speak in Iowa”. NPR: https://www.npr.org/2023/03/13/1163164093/desantis-and-trump-the-top-contenders-for-gop-presidential-nomination-speak-in-i
Matt Lewis (2023.02.20.): „The Real Reason Trump Is Calling DeSantis ‘Meatball Ron’”. The Daily Beast: https://www.thedailybeast.com/the-real-reason-trump-is-calling-desantis-meatball-ron
Derrick Bryson Taylor (2021.09.05.): „George Floyd Protests: A Timeline”. The New York Times: https://www.nytimes.com/article/george-floyd-protests-timeline.html
Angela Dewan (2020.07.26.): „Trump is calling protesters who disagree with him terrorists. That puts him in the company of the world’s autocrats”. CNN: https://edition.cnn.com/2020/07/25/politics/us-protests-trump-terrorists-intl/index.html
Matthew Crowley (2023.03.10.): „What does it mean to be ‘woke’? Depends.”. Tampa Bay Times: https://www.tampabay.com/news/florida-politics/2023/03/10/woke-desantis-politifact-education-polling-definition-social-justice-conservatives/#:~:text=progressive%20activism’%20and%20a%20general,address%20them.%E2%80%9D%20And%20in%20his
Maria Diaz Crego ,Silvia Kotanidis (2020): „States of emergency in response to the coronavirus crisis”. Európai Parlament: https://www.europarl.europa.eu/RegData/etudes/STUD/2020/659385/EPRS_STU(2020)659385_EN.pdf
Kamran Rahman, Alice Miranda (2020.03.24.): „How states are responding to coronavirus, in 7 maps”. Politico: https://www.politico.com/news/2020/03/24/coronavirus-state-response-maps-146144
Hannah Denham (2021.01.14.): „These are the platforms that have banned Trump and his allies”. The Washington Post: https://www.washingtonpost.com/technology/2021/01/11/trump-banned-social-media/
Aliza Chasan (2023.04.03.): „DeSantis signs bill allowing Florida residents to carry concealed guns without a permit”. CBS News: https://www.cbsnews.com/news/florida-concealed-carry-no-permit-ron-desantis/
Isaac Arnsdorf (2022.12.17): „DeSantis reverses himself on coronavirus vaccines, moves to right of Trump”. The Washington Post: https://www.washingtonpost.com/politics/2022/12/17/desantis-vaccine-reversal/
Törvények:
HB 1: https://www.flsenate.gov/Session/Bill/2021/1
SB 2006: https://www.flsenate.gov/Session/Bill/2021/2006/BillText/er/PDF
HB 1-B: https://www.flsenate.gov/Session/Bill/2021B/1B
SB 7072: https://www.flsenate.gov/Session/Bill/2021/7072
HB 543: https://www.flsenate.gov/Session/Bill/2023/543
HB 5: https://www.flsenate.gov/Session/Bill/2022/5/ByCategory
SB 300: https://www.flsenate.gov/Session/Bill/2023/300
SB 1248: https://www.flsenate.gov/Session/Bill/2023/1248
SB 450: https://www.flsenate.gov/Session/Bill/2023/450
SB 254: https://www.flsenate.gov/Session/Bill/2023/254
HB 1445: https://www.flsenate.gov/Session/Bill/2023/1445
Jogesetek:
Dream Defenders et al. v. DeSantis et al.
https://clearinghouse.net/case/43591/
Norwegian Cruise Line Holdings, Ltd., et al, v. Scott Rivkees, M.D.
Matal v. Tam
https://supreme.justia.com/cases/federal/us/582/15-1293/
NetChoice v. Moody
https://clearinghouse.net/case/18161/
Roe v. Wade
https://supreme.justia.com/cases/federal/us/410/113/
Dobbs v. Jackson Women’s Health
https://supreme.justia.com/cases/federal/us/597/19-1392/
Planned Parenthood Of Southwest And Central Florida, et al. V. State Of Florida
https://clearinghouse.net/case/43328/