Japán új miniszterelnöke, Sanae Takaichi olyan fontos döntések előtt áll, amelyek meghatározzák majd örökségét és az ország jövőjét. Japán első női miniszterelnökeként lehetősége van merész reformokat végrehajtani. Döntései befolyásolják majd, hogy Japán képes lesz-e legyőzni régóta tartó gazdasági nehézségeit, vagy tovább folytatódik-e hanyatlása. A reform megközelítés alkalmazása magában foglalná Japán erős ágazatainak, például az autóiparnak, a robotikának és a precíziós gyártásnak a kihasználását. Ez a gazdaság agresszív deregulációját, a hatalom decentralizálását Tokióból és a háború utáni Japánt idéző vállalkozói szellem előmozdítását jelenti.
Reformjának kulcsfontosságú eleme egy három részből álló demográfiai stratégia kell legyen. Először is, be kell fektetnie a nemek közötti egyenlőségbe és ösztönöznie kell a családalapítást. Ez magában foglalja azt a célt, hogy öt éven belül a vállalati igazgatóságokban a nők aránya elérje a 30%-ot, a gyermekgondozási lehetőségek jelentős bővítését, valamint olyan adókedvezmények bevezetését, amelyek pénzügyileg előnyössé teszik a gyermekvállalást. Másodszor, Takaichinek olyan külföldi munkaerő-politikát kell kidolgoznia, amely eltér a hagyományos bevándorlási politikától. Ez magában foglalhatja a Specified Skilled Worker program kiterjesztését az idősgondozásra, amely öt éven belül 500 000 munkavállaló befogadását teszi lehetővé, egyértelmű fejlődési pályával, de állandó tartózkodási engedély nélkül. A vietnami és indonéz országokkal kötött, szezonális mezőgazdasági munkára vonatkozó megállapodások segíthetnek a vidéki munkaerőhiány megoldásában. Harmadszor, be kellene vezetnie a szoftvermérnökök és mesterséges intelligencia szakértők számára a „tech talent visa” (technológiai tehetség vízum) programot, amely az innovációs zónákban való foglalkoztatáshoz kapcsolódik. Ezek a stratégiák célja, hogy kielégítsék a munkaerőpiac igényeit, miközben megőrzik a társadalmi egységet Japán egyedi társadalmi dinamikája közepette.
Takaichi politikai szövetsége a Japán Innovációs Párttal elősegítheti reformprogramját. Ez a párt nyugati mércével mérve progresszív, és támogatja a biztosítási díjak csökkentését, az LMBTQ-jogok előmozdítását és az ingyenes oktatást. A külpolitikában meg kell erősítenie a kapcsolatokat az Egyesült Államokkal a technológiai fejlesztéssel kapcsolatos közös kezdeményezések révén. Ezenkívül Takaichinek létre kell hoznia egy középszintű hatalmakból álló koalíciót, amelybe beletartozik India, Dél-Korea, Ausztrália és Kanada, és amelynek középpontjában a technológiai és gyártási beruházások állnak. Ez a multilaterális együttműködés nemcsak visszatartaná az autoriter fenyegetéseket, hanem előmozdítaná a technológiai fejlődést is, ami minden érintettnek előnyös lenne.
Alternatív megoldásként a fokozatos reformok – amelyek a gazdasági buborék kipukkanása óta jellemzik a japán vezetést – stagnáláshoz vezettek. Ez a megközelítés az elmúlt évtizedekben Japán egy főre jutó GDP-jének jelentős csökkenését eredményezte, ami a gazdaság mélyreható problémáira utal. A társadalmi stabilitás ugyan fennmaradhat, de az anti-bevándorlás hangulat erősödésével és a fiatalok munkanélküliségének folyamatos emelkedésével repedések jelennek meg.
Shinzo Abe volt miniszterelnök sikere abból fakadt, hogy nyolc éven át képes volt végrehajtani és fenntartani a politikáját. Takaichinek el kell kerülnie, hogy visszatérjen a frakció-politizáláshoz, mert akadályozná Japánt abban, hogy szembenézzen a kihívásokkal. Ha a merész reformok helyett az ’elkerülő’ politikát választja, hivatali ideje csupán egy lábjegyzetként kerülhet be a történelembe, ami Japán további hanyatlásához vezethet. A nagy vezetők nem adják fel elveiket, hanem a körülményekhez igazítják azokat. Abe ezt példázta azzal, hogy kapcsolatba lépett Kínával, miközben megerősítette a szövetségesekkel való kapcsolatait és belföldi reformokat hajtott végre.
Takaichi szövetsége a Japán Innovációs Párttal jelzi, hogy hajlandó gazdasági reformokat és progresszív szakpolitikákat bevezetni. Megvan benne a potenciál, hogy Japán egyik legbefolyásosabb vezetője legyen, de az ő felelőssége eldönteni, hogy reform kormányzást fog-e bevezetni, vagy kizárólag a politikai túlélésre fog koncentrálni. Japánt súlyos fenyegetések érik a demográfiai hanyatlás, a gazdasági stagnálás és olyan országok geopolitikai kihívásai miatt, mint Kína és Oroszország. Takaichi jelentős hatással lehet Japán jövőjére, és döntéseinek hatása túlmutat vezetői szerepén: kihatással lesznek az országra és szövetségeseire is. Jövőbeli döntésein múlik, hogy Japán virágozni fog, túlélni fog, vagy háttérbe szorul.
A teljes cikk elérhető itt: The Japan Times