Archívum

TikTok: A Kínai Kommunista Párt kémprogramja?

Az elmúlt pár évben a TikTok nevű közösségi média platform szinte berobbant az emberek mindennapjaiba. Alig pár év alatt az egyik leglátogatottabb alkalmazássá vált: jelenlegi több, mint 1.6 milliárdos felhasználójával a harmadik legnépszerűbb oldal a Facebook és az Instagram után. Az alkamazás különösen a fiatalok körében a nagyon népszerű – a felhasználók 28%-a 18 éven alatti, további 7% pedig nem idősebb harminc évesnél. A felhasználók ezen a platformon töltik a legtöbb időt, átlagosan 95 percet naponta – azaz több, mint 6 órát hetente, 26 órát havonta. Ráadásul a platformon töltött idő is egyre növekszik: 2018-ban még csak 60 perc/nap volt. Tehát egyre többen, egyre több időt töltenek egy alkalmazás használatával, amely az utóbbi időben egyre inkább a nagyhatalmak egymással való vetélkedésének a középpontjába került.

De kezdjük az elején. 2016 szeptemberében jelent meg Kínában az A. me nevű alkalmazás, amely decemberben kapta a (Kínában) ma is használt Douyin nevet. A platformon a felhasználóknak lehetőségük volt rövid videókat készíteniük, amely alá zenéket, hangokat vághattak. Az alkalmazás hamar népszerűvé vált az ázsiai országban, annak ellenére, hogy létezett egy ehhez hasonló alkalmazás már, musical.ly néven. A platform TikTok néven vált elérhetővé Kínán kívül 2017-ben, az alkalmazást birtokló ByteDance Ltd. pedig hamarosan bejelentette, hogy megvásárolta a musical.ly-t, a két alkalmazást pedig egyesíti – így jött létre a ma ismert TikTok, amely mind a mai napig külön van választva a Douyintől, amit továbbra is csak Kínában van lehetőség használni.

A Kínából az egész világon elterjedő alkalmazás tehát a kínai ByteDance Ltd. birtokolja (számos egyéb alkalmazás mellett). Ez pedig a nyugati országok számára különösen aggasztó annak fényében, hogy 2017-es kínai nemzetbiztonsági törvény kimondja, hogy „minden szervezetnek” együtt kell működnie a kínai hatóságokkal, míg egy 2014-es törvény alapján nem lehet visszautasítani, hogy adatokat adjanak át hatóságoknak, ha azok kérik azokat. Tehát egyre több nyugati állam aggódik azon, hogy a TikTokot használó állampolgárainak személyes adatai bármikor a Kínai Kommunista Párt kezébe kerülhetnek. Ez pedig egyre több politikus szerint egyenesen nemzetbiztonsági kockázatot jelent. De miért probléma mindez?

A legtöbb mobilalkalmazás természetesen gyűjt adatot rólunk, ezeket mind le is írják a Felhasználási Feltételekben, amit mindenki olvasás nélkül leokéz, amikor letölt a mobiljára egy programot. A TikTok azonban más platformokhoz képest is sok információra kiváncsi a felhasználóiról. Azon kívül, hogy milyen videókat mennyi ideig néz a felhasználó, követi, ha rákkatint egy linkre és átmegy egy weboldalra. Ezen kívül elmenti a biotermikus adatait az usereknek, mint mondjuk az arcuk és a hangjuk. Továbbá a lokációt, névjegyeket, fizetési információkat, stb. Összességében gyakorlatilag mindent, amit a mobiljával csinál a felhasználó, ráadásul akkor is, ha éppen nincs használatban az alkalmazás.

Sokan felvetik azt is, hogy ha kínai kézben van az alkalmazás, előfordulhat, hogy Kína cenzuráz bizonyos tartalmakat. Ez egyébként elő is fordult már: egy 2019-es jelentés szerint a Kína számára érzékeny témák, mint például a Tiananmen téri tüntetésekről készült videók vagy éppen az ujgurok helyzetét érintő anyagoknak sokkal kisebb az elérése. Sőt, egy volt ByteDance munkatárs szerint Kína a TikToktól kapott adatok alapján azonosított olyan személyeket, akik részt vettek a 2019-es hong-kongi tüntetéseken. Mások a TikTok fiatalokra gyakorolt egyéb negatív hatásokat emelik ki: a nyugati tizenévesek naponta órákat töltenek egy addiktív és mentális problémákat okozó kínai platformon, miközben Kínában azt éppen most tervezik tizenhat év alatt napi egy órára (!) korlátozni az okostelefon tölthető időt.

Az, hogy az Egyesült Államok és Kína között egyre élesebb verseny alakul ki a gazdasági, hadászati és informatika téren, nem újdonság. Peking nem titkolt célja, hogy visszaállítsa a bipoláris világrendet és letörje az Washington hegemón szerepét. Ennek egyik fejezete a mesterséges intelligencia (AI) kutatása. Azt, hogy hogy az AI pár éven belül elkezdi – vagy már el is kezdte – felforgatni az életünket, szintén nem újdonság. Viszont, ha összerakjuk a darabokat, akkor kirajzolódik egy elég veszélyes kép: adott egy totalitárius, emberi-, és szabadságjogokat semennyire sem tisztelő állam, amely minden erejével rajta van a mesterséges intelligencia fejlesztésén, amihez mire van szüksége? Adatra, minél több, szinte felfogahatatlan mennyiségű adatra. És itt jön képbe a kínai tulajdonú ByteDance Ltd., amelynek a hatályos törvények alapján kötelező átadnia azokat az adatokat a kínai államnak, amit a TikTok gyűjt a felhasználókról. És amint láthattunk, a TikTok naponta több, mint egy milliárd, külföldön élő emberről gyűjt be gyakorlatilag minden adatot, amivel a Kínai Kommunista Párt nagyjából azt kezd, amit akar. Persze ez egyelőre csak feltételezés, a TikTok hivatalos közlése szerint sosem adta még át a felhasználóiról gyűjtött adatokat Kínának és bejelenti majd, ha így cselekszik. Mindenesetre maga a lehetőség is igen aggasztó, arról nem is beszélve, a Gestapotól kezdve az NKDV-n keresztül a Stasi-ig csettintettek volna arra, hogy emberek milliárdjai önként és dalolva megadják a lokációjukat, a párt preferenciájukat vagy éppen az intim beszélgetésiket a titkosszolgálatoknak.

Az ugrabugráló tinilányokról, jópofa prankek és főzési tanácsokról szóló félperces videók mögött meghúzódó kőkemény geostratégiai érdekekre pedig egyre több állami vezető jön rá.

Elsőként India tiltotta be 2020-ban az állampolgárai számára a TikTok használatát adatvédelmi és biztonsági aggályokra hivatkozva – bár itt az indok inkább az lehetett, hogy pár nappal korábban egy himalájai határincidensben 20 indiai katona vesztette az életét. A platformot mindenesetre elég rosszul érintette az eset, több mint 200 millió felhasználót veszített egyik napról a másikra. Ugyanebben az évben az Egyesült Államok betiltotta az alkalmazás használatát kormányzati mobiltelefonokon, nem sokkal később Donald Trump elnök belengette, hogy teljesen betiltja az alkalmazást, amennyiben nem kerül amerikai kézbe az alkalmazást birtokló vállalat. Végül ezt a tiltást Biden elnök feloldotta, de utasítást adott, hogy vizsgálják ki, veszélyt jelent-e az alkalmazás a nemzetbiztonságra. Jelenleg az USÁ-ban 23 állam nem engedélyezi a TikTok használatát kormányzati eszközökön, Montanában pedig teljesen betiltották az alkalmazás használatát, a kérdés pedig jó esélyel elő fog kerülni a hamarosan kezdődő amerikai választási kampányban is. A törvényhozók Európában is elkezdtek reagálni már: az Európai tanács és a Bizottság idén februárban tiltotta be az alkalmazás használatát kormányzati eszközökön, a példát számos ország is követte, mint például Belgium, Dánia vagy éppen az Egyesült Királyság.

Pánikolni egyelőre nem kell, de mindenképp érdemes végiggondolni, hogy szükségünk van-e egy ilyen applikációra. Az mindenestre biztos, Kína erősödésével párhuzamosan a TikTok körüli viták egyre erősebbé fognak válni a nyugati társadalmakban.

Felhasznált irodalom:

Címlapkép: https://thehustle.co/06182020-tiktok-censorship/  

TikTok User Statistics 2024 (Global Data)

https://blog.avast.com/what-tiktok-knows-about-you-avast

https://en.wikipedia.org/wiki/TikTok

https://www.politico.eu/article/tiktok-china-west-europe-ban-app-espionage-surveillance/

https://edition.cnn.com/2023/08/03/tech/china-minors-mobile-phone-limits-intl-hnk/index.html