Ukrajna már ötödik éve áll teljes körű háborúban Oroszországgal, miután 2022-ben Moszkva eszkalálta a 2014 óta lappangó konfliktust, és lerohanta az országot. Ugyanígy ötödik éve, 2022 júniusa óta tagjelölt országa az Európai Uniónak. Az mára viszonylag egyértelművé vált, hogy ameddig a háború jelenlegi intenzitással zajlik, Ukrajna nem fog tudni csatlakozni az EU-hoz. A konfliktus mellett az ukrán államszervezet jelentős reformjára is szükség lenne, hogy a korrupcióval kapcsolatos megalapozott aggodalmak megszűnjenek. A legfontosabb gazdasági konfliktus Brüsszel és Kijev között azonban egy sokkal hétköznapibb szektort érint, mégpedig a mezőgazdaságot. Ukrajna kiváló termőföldjeinek köszönhetően a világ ötödik legfontosabb gabonaexportőre – más mezőgazdasági termékek tekintetében, mint például a napraforgóolaj vagy a kukorica, még előkelőbb helyet foglal el. Ezzel Ukrajna a világ számos országában kulcsfontosságú szerepet játszik az élelmiszerellátásban, az EU igencsak törékeny és könnyen megzavarható mezőgazdasági piacával azonban gyakran konfliktusba kerül.
Az Európai Bizottság október 6-án kedden hagyott jóvá egy úgynevezett bővítés előtti szakpolitikai felülvizsgálatot, amelynek célja, hogy felkészítse az uniót a jövőbeli bővítésekre. A vizsgálat keretében egy olyan javaslat is elfogadásra került, amely szerint Ukrajna a teljes tagságát követően sem vehetne korlátlanul részt az EU-s mezőgazdasági iparban, egy meghatározott ideig. A javaslat egyáltalán nem idegen, ami az uniós bővítéseket illeti. A 2004-es „Big Bang”, azaz „Nagy Robbanás” bővítés keretében 10 ország, köztük 8 posztszocialista állam csatlakozott. Akkor a nyugati tagállamok aggodalma nem a mezőgazdasággal és a gabonával volt kapcsolatos, hanem az olcsó keleti munkaerővel. Az alapvető félelelm az volt, hogy az új tagállamok olcsó munkaereje el fogja árasztani a nyugati piacot, amint megvalósul a csatlakozás. Ez munkanélküliséget és gazdasági problémákat teremtett volna nyugaton, ugyanakkor hátráltatta volna az új tagállamok gazdasági felzárkózását. A megoldás akkor egy olyan rendszer volt, amely keretein belül a nyugati tagállamok akár hét éven keresztül korlátozhatták a munkaerőpiacukat a posztszocialista országok elől. Egyes államok, mint Németország vagy Ausztria, már csak földrajzi közelségük miatt is éltek ezzel a lehetőséggel, míg például Svédország vagy Nagy-Britannia azonnal megnyitották kapuikat.
Ezt akkor kelletlenül, de elfogadák az új, csatlakozni kívánó országok, Ukrajna azonban úgy tűnik, hogy tartósabban kiáll érdekei mellett. Ez valószínűleg annak is köszönhető, hogy a háborús nehézségek miatt felére csökkent gabonaexport még mindig az ország egyik legfontosabb iparága, és jelentős jövedelmek forrása. „ Ukrajna nem fogadhat el” olyan uniós tagsági modellt, amely tartósan korlátozná bizonyos élelmiszeripari termékek értékesítését az unió felé – nyilatkozta a POLITICO-nak Taras Viszockij ukrán agrárminiszter. „Számunkra alapvető különbség van az átmeneti időszak és a tartós korlátozás között. Ukrajna az előbbire felkészült. Az utóbbi ellentétes lenne a teljes jogú európai uniós tagság logikájával” – fogalmazott Viszockij írásos nyilatkozatában.
Ukrajna esetleges uniós csatlakozása alapvető kérdéseket vet fel a mezőgazdasági támogatások és az import terén. Ukrajna évente több millió tonna gabonát exportál a világpiacra, az unióba pedig szigorú kvótarendszer keretében értékesít. Egyes tagállamok, például Lengyelország, megtiltották az ukrán gabona behozatalát, hogy megvédjék saját mezőgazdasági ágazatukat. A Bizottság javaslata szerint az unió „jelentősen korlátozni kívánja a pénzügyi támogatást és a piacra jutást az érzékeny mezőgazdasági termékek esetében”. Ahelyett, hogy teljes piaci hozzáférést biztosítana Kijevnek, a Bizottság inkább segítene Ukrajnának visszatérni „történelmi” exportpiacaira, amelyek közé Afrika és a Közel-Kelet tartozik – áll a javaslatban.
Viszockij azonban hangsúlyozta, hogy Ukrajnát nem szabad „kizárólag” az európai gazdák fenyegetéseként tekinteni. Szerinte az ország hozzájárulhatna ahhoz, hogy az EU kevésbé függjön a harmadik országokból érkező importtól olyan árucikkek esetében, mint a műtrágya, a szójabab és az állati takarmányozáshoz használt lizin, továbbá jobb hozzáférést biztosíthatna az uniós termelőknek a fekete-tengeri exportútvonalakhoz. Ukrajna emellett élelmiszer-feldolgozó létesítmények építésére is alkalmas beruházási célpont lehetne – mondta Viszockij. „Célunk, hogy úgy érjük el a tagságot, hogy az ágazatunk Európának ne csak gabonát és más nyersanyagokat értékesítsen, hanem takarmányt, alapanyagokat, feldolgozott termékeket és bioüzemanyagokat is” – tette hozzá. Viszockij megerősítette, hogy Ukrajna nyitott az átmeneti időszakokra, amelyek magukban foglalhatják a mezőgazdasági támogatások fokozatos bevezetését, az ideiglenes kvótákat és az érzékeny termékekre vonatkozó védintézkedéseket. Ugyanakkor kitartott amellett, hogy ezeknek lejárati dátummal kell rendelkezniük.
Források
https://enlargement.ec.europa.eu/countries/ukraine_en
https://www.politico.eu/article/ukraine-says-no-to-eu-membership-without-access-to-selling-grain/
https://www.bbc.com/news/world-europe-62254597
https://oec.world/en/profile/bilateral-product/wheat/reporter/ukr
https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=celex%3A52008DC0765&