Evika Siliņa lett miniszterelnök május 14-én reggel benyújtotta lemondását. A lett kormányválságot az idézte elő, hogy a pártok nem tudtak megegyezésre jutni abban, hogyan kellene kezelni az Oroszország felé tartó ukrán drónokat. Ukrajna rendszeresen támadja a Balti-tengeren található orosz olajinfrastruktúrát. Hogy drónjaik minél kevesebb időt töltsenek orosz légtérben – így kevesebb időt adva az orosz légvédelemnek arra, hogy lelője őket – a támadó drónok gyakran a szomszédos balti államok légterén keresztül közelítik meg célpontjaikat, de már Finnországba is többször berepültek. A drónok természetesen sosem céloztak balti vagy finn célpontokat, a berepülésük azonban egyrészt illegális, másrészt technikai hiba esetén a lakosságra is veszélyes lehet – Finnországban már zuhant le ukrán drón.
Márciusban mindhárom balti országban több olyan incidens is történt, hogy a berepülő drónok különböző hibák miatt az országok területén zuhantak le. Május 7-én két ukrán drón repült be Lettország légterébe, és le is zuhantak, az orosz határ közelében. Andris Sprūds lett védelmi miniszter szerint a támadás célja ebben az esetben is az orosz olajinfrastruktúra lehetett, azonban a lett-orosz határ közelében zuhantak le. Andij Szibiha ukrán külügyminiszter később megerősítette, hogy a drónok ukránok voltak, és az orosz elektronikus-hadviselés térítette el őket, valamint okozta a lezuhanásukat. A baleset áldozatokat szerencsére nem követelt, azonban négy üres olajtartályt megrongált Rēzeke közelében. Siliņa miniszterelnök ezután a védelmi miniszter lemondását kérte. A kormányfő szerint Sprūds nem tudta megfelelően kezelni az egyre több drónincidenst, amelyek a lakosságra is veszélyt jelentenek. A miniszter le is mondott, május 10-én.
Siliņa kormánya valójában már május 13-án megbukott, ugyanis kilenc zöldpárti képviselő kilépett a koalícióból, ezzel a miniszterelnök pártja, az Új Egység, elvesztette a parlamenti többségét. a NATO keleti frontvonalában fekvő Lettország így egy egyébként is turbulens időszakban lépett politikai válságba. Edgars Rinkēvičs elfogadta a lemondást, és megkezdte a pártokkal való egyeztetést az új kormány felállítása érdekében. Lettország legközelebb idén októberben tart parlamenti választásokat, így addig elengedhetetlen, hogy cselekvőképes kormánya legyen.
Lettország a NATO egyik legfontosabb állama, ugyanis mind Oroszországgal, mind Fehéroroszországgal határos. Riga ennek megfelelően gyors ütemben növeli védelmi kiadásait, hogy 2035-re elérje az 5 százalékos célt. A drónhadviselésbe különösen sokat fektetett be a lett kormány, mind a támadó, mind a védekező képességekbe – ezért is kavartak különösen nagy botrányt a lezuhant ukrán drónok – hasonlóan a finnországi esetekhez. Siliņa miniszterelnök szerint Sprūds védelmi miniszter elveszítette mind az ő, mind a lett nép bizalmát azzal, hogy nem tudta elég gyorsan kiépíteni a drónelhárító képességeket. Sprūds helyére egy katonatiszt kerülhet, azonban ez az új kormány felállásától is függ.
Rinkēvičs elnök, valamint más, magas rangú tisztviselők felhívták arra a figyelmet, hogy Lettország nem engedhet meg magának egy elhúzódó politikai válságot. Az elnök szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök a közeljövőben megpróbálhatja tesztelni a NATO védelmi képességeit, amire ugyan Észtország lehet az elsődleges célpont, Lettország mindenképpen a frontvonalban lesz. Több balti diplomata is elmondta, hogy elképzelhető, hogy Putyin még Donald Trump elnöksége alatt tehet kísérletet valamiféle provokációra, amíg a transzatlanti kapcsolatok kiszámíthatatlanok, az európai védelmi képességek pedig még nem erősödtek meg teljesen.
Források:
https://www.ft.com/content/55a53174-42ae-417b-9c2e-715d66acc026?syn-25a6b1a6=1
https://bnn-news.com/latvian-government-collapses-prime-minister-silina-decides-to-resign-280207