Archívum

Vlagyimir Putyin nyugdíj birodalma — Amikor még Putyinnak is óvatosnak kell lennie

Háború? Nem gond. Letartóztatások? Nem gond. Korrupció? Nem gond. Bármilyen negatív változás a nyugdíjakkal kapcsolatban? Na, azt már nem! Vlagyimir Putyin Oroszországa rendkívül érdekes módon épül fel. Bár az onnan érkező közvélemény-kutatásokat érdemes kétkedve fogadni, nem minden esetben tévednek akkorát, mint azt általánosságban hinnénk. Azt gondolhatnánk, hogy az orosz elnök kifejezetten népszerűtlen, de ez nem teljesen igaz. Nem kell azt gondolni, hogy csak egy hangos kisebbségről lenne szó. Putyinnak továbbra is elég nagy a támogatói rétege.

A Levada Központ adataiból kiindulva több dolog is kiderül. Egyfelől a Krím-félsziget elfoglalása és Ukrajna megtámadása jelentősen növelte Putyin támogatottságát, míg Grúzia megszállása alatt egészen magas volt az értékelése, de ez egybe esett a 2007-2008-as gazdasági válsággal. Nyilván nem lehet ilyesfajta makroadatokból messzemenő következtetéseket levonni, de mindenképpen figyelemreméltó trendeket figyelhetünk meg. Azt is mondhatnánk, hogy az orosz népesség körében a háború nem kifejezetten népszerűtlen. Ennek okairól már egy korábbi cikkben is írtunk, pontosabban az orosz néplélek működéséről. Ebbe éppen emiatt most nem mennék bele részletesebben, elég annyit mondani, hogy az expanziós politika az orosz külpolitikai stratégia alapköve.

Azonban, ha megnézzük az adatokat van egy visszaesés, illetve több is. Ráadásul nem is kis visszaesésekről beszélünk, hiszen Putyin támogatottsága 80-90%-ról 60-70%-ra esett vissza, ráadásul kétszer is. Ilyesfajta visszaeséseket 2008-ban figyelhetünk meg, habár az akkori visszaesés sokkal lassabban következett be. 2018-ban pedig gyakorlatilag azonnal visszaesett Putyin támogatottsága majd 15 százalékkal. Két dolog közös ezekben az eseményekben, mégpedig a gazdasági nehézség. A 2008-as gazdasági válság minden kormánynak nehéz időszak volt, ez nem kifejezetten meglepő, szinte várható volt, hogy az orosz elnök támogatottsága vissza fog esni. De mi okozhatta a 2018-as visszaesést?

A CNN még az események időpontjában beszámolt a történésekről. Ekkor Putyin támogatottsága 80%-ról 67%-ra esett júliusban.

Amíg az emberek a világbajnoksággal voltak elfoglalva, addig a Kremlin megemelte a nyugdíjkorhatárt 60 évről 65-re a férfiak esetében, míg a nőknél 55-ről 63-ra – bár ezt később visszacsökkentették elvileg 60-ra. Ezelőtt az orosz nyugdíjkorhatár volt a világon az egyik legalacsonyabb a maga átlagos 57,5 évével, majd egy pillanat alatt a világ egyik legmagasabb korhatárát érte el átlag 64 évvel.

Hozzá kell tenni, hogy az orosz demográfiai adatokat elnézve ez a lépés elkerülhetetlen volt. Oroszország népessége a Szovjetunió összeomlása után teljesen felborult. A Világbank adatai alapján az ország termékenységi rátája 1,5 körül mozog, vagyis egy nőnek átlagosan 1,5 gyereke születik, a fenntartható népességhez pedig 2,1 gyerekre lenne szükség. Ez önmagában nem sajátos probléma, hiszen a legtöbb modern állama küzd ezzel. Ez az információ csak azért fontos, mert az orosz népesség nagyon hirtelen öregedett el, és a kedvező nyugdíjkorhatár egyszerűen fenntarthatatlanná vált. Tehát a lépés tökéletesen érthető, illetve az orosz belpolitikát ismerve még az implementációs módszer sem feltétlenül kifogásolható.

Nyilvánvalóan felmerül a kérdés: A nyugdíjkorhatár megemelése miért számít ilyen drasztikus lépésnek? A The Globe Post elemzése szerint ennek több oka is van. Elsősorban a munkalehetőségek hiánya jelent rendkívül nagy problémát. A vidéki régiókban ez kifejezetten jelentős, mivel az emberek egyetlen biztos bevételi forrásának sok esetben csak a nyugdíj számít. Ezenkívül rengeteg embernek kiegészítést jelentett az amúgy nem jól fizető munkák mellé. Putyin hatalmának egyik alapköve a gulyáskommunizmushoz hasonló mentalitás, ahol az életkörülmények javításáért cserébe az emberek támogatják a kormányt. A plusz 5, illetve 8 év munka ennek a társadalmi megegyezésnek az aláásása, hiába volt szükséges lépés.

Oroszországban az átlag várható élettartam körülbelül 71 év. Habár ez a szám a nemek és egyes területek között nagyon sokat változhat. Norilszk városában például az átlagos várható élettartam mindössze 60 év. Itt érdemes kiemelni, hogy általában a nők húzzák fel az átlagot, ugyanis az orosz férfiak évekkel előbb halnak meg, mint a nők. Az átlagos várható élettartam férfiak körében csak 67 év. Mondjuk hozzá kell tenni, hogy akik megélik a 60. életévüket, azok általában elérik a 76 évet is. A lényeg viszont, hogy rengetegen meg sem élik a nyugdíjkorhatárt. Egy orosz férfi átlagosan mindössze 2 év nyugdíjra számíthat, míg mondjuk Norilszkban és hasonló városokban ez a szám már mínuszban van. Az orosz lakosság sok mindent eltűr, éppen ezért a korai nyugdíjat a nehézségekért cserébe kapott jussuknak tekintik.

A határozatot követően széleskörű tüntetések kezdődtek, amelyeket a hatóságok végül sikeresen visszaszorítottak. Az elégedetlenséget az sem csillapította, hogy végül a nyugdíjkorhatárt a nők számára végül lecsökkentették 60 évre 63 helyett. Putyin támogatottsága egészen Ukrajna megtámadásáig alacsony maradt, így nem kizárt, hogy az offenzívával próbálta meg orvosolni a problémát. Bár a népszerűségének jót tett a háború, az ország gazdaságának már nem igazán. A Krím-félsziget annektálása után is már aggasztotta az orosz vezetést a nyugati szankciók bevezetése. Ez már 2018-ban is aggasztó volt, vagyis a mostani sokkal szigorúbb szankciók mellett egészen valószínű, hogy probléma sokkal nagyobb, mint amilyennek egyelőre tűnik.

A háború ráadásul egy másik hatalmas problémát von magával. A frontvonalra olyan embereket küldenek, akikből már most is kevés van. A harcokból jó eséllyel sokan nem térnek vissza, vagy éppen munkaképtelenül teszik ezt. Mivel a nyugdíjrendszer a felosztó-kirovó elv alapján működik, így szükség van a fiatalokra, hogy eltartsák az idősebb generációt. A háború nem csak csökkenti a dolgozni képes emberek számát, de ráadásul egyéb problémákat is generál. A mobilizáció miatt rengetegen hagyták el az országot, jellemzően jól képzett fiatalok, ami azt jelenti, hogy indirekt módon is csökkent a munkaképes népesség. Emellett a bevándorlók száma is lecsökkent, ami még tovább rontja az amúgy sem magas számokat.

Nem elképzelhetetlen, hogy Putyin hatalma a nyugdíj miatt ér majd véget, vagy legalábbis nagy szerepet fog játszani benne. Lehet, hogy az orosz lakosság támogatja a háborút, az is lehet, hogy nem tudnak róla, de az biztos, hogy az emberek előbb vagy utóbb meg fogják érezni a nyugdíjaikon a hatását. Mindenképpen érdekes lesz figyelni, hogy hogyan alakul a helyzet, de biztosan új perspektívát hoz a nyugdíj kérdés Oroszország jelenlegi helyzetének elemzésébe. Ha a nyugdíj tényleg olyan sokat számít az orosz társadalom számára, mint az állítják, akkor előbb vagy utóbb újabb visszaesést láthatunk majd Putyin támogatottságában. Viszont az is elképzelhető, hogy a háborús érzelmek felülírják az ellenérzéseket. Mint mindig, nehéz megmondani mit hoz a jövő. Az is lehet, hogy a Kremlin előáll valami egészen briliáns megoldással a helyzet kezelésére.