81 éve, a második világháború végéhez közeledve a három szövetséges nagyhatalom a Krím-félszigeten lévő Jalta városában találkozott, ahol tulajdonképpen az egész világ jövőjéről tárgyaltak. Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és a Szovjetunió a Livágyija-palotában megállapodtak arról, hogy Németországot, valamint Berlint demilitarizálják és felosztják, emellett a gyakorlatban elismerték a Szovjetunió irányítását Lengyelország és Kelet-Európa felett. Roosevelt, Churchill és Sztálin az ENSZ megalapításáról is megegyeztek, Sztálin pedig vállalta, hogy katonai segítséget nyújt Rooseveltnek Japán ellen. Az 1945-ös konferencia Európa és Németország felosztásával megágyazott a hidegháború kitörésének, és évtizedekre meghatározta a globális politikai viszonyokat. Vlagyimir Putyin orosz elnök most valami hasonlót szeretne elérni az ukrajnai háború ügyében.
Október közepén Putyin bejelentette, hogy Hszi Csin-ping kínai elnökkel, valamint Donald Trump amerikai elnökkel szeretne tárgyalni az ukrajnai háború lezárásával kapcsolatban. Az orosz elnök a novemberben esedékes Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) fórumát javasolta helyszínül, amelynek idén a kínai Sencsen ad otthont. Peking azonnal jelezte, hogy nem utasítja el a háromhatalmi megbeszélés lehetőségét. Marco Rubio amerikai külügyminiszter is nyilatkozott az ügyben: üzbegisztáni látogatása során elmondta, hogy hallott a tervről, azonban Washington részvételét még nem tudta megerősíteni. Rubio szerint „Trump mindenre nyitott, amely közelebb juttathat minket a háború befejezéséhez”. Később az amerikai elnök is megszólalt az ügyben, elmondása szerint nyitott egy olyan párbeszédre, amelyben Zelenszkij ukrán elnök nem vesz részt. Trump azonban nem erősítette meg, hogy meg is valósul-e a csúcstalálkozó.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt mondta, hogy Donald Trump, Hszi Csin-ping és Vlagyimir Putyin találkozó lehetőségét „hipotetikus jelleggel” megvitatták, ugyanakkor megjegyezte, hogy „senki sem terjesztett elő és nem tárgyalt érdemi javaslatokat vagy megállapodásokat – sem magával a találkozóval, sem annak lehetséges napirendjével vagy tartalmával kapcsolatban”. A kínai külügyminisztérium ezután nem kívánt nyilatkozni az ügyben. A kezdeményezés időzítése – a háború újabb eszkalációja közepette, amikor mindkét fél egyre többféle infrastruktúrát vesz célba – arra utalhat, hogy Putyin megpróbálja kihasználni az Egyesült Államok és Ukrajna kapcsolatában mutatkozó, látszólag egyre mélyülő feszültségeket.
Vasárnap Volodimir Zelenszkij nyilvánosan azzal vádolta a Fehér Házat, hogy előzetes figyelmeztetés nélkül korlátozta Kijev hozzáférését az Elon Musk tulajdonában lévő Starlink műholdas internetszolgáltatáshoz, amely kulcsfontosságú az ukrán katonai műveletek szempontjából. Trump és Rubio tagadta, hogy ilyen intézkedésre sor került volna. Washington tavaly már ideiglenesen korlátozta Ukrajna hozzáférését az amerikai hírszerzéshez, amely néhány nap alatt egyértelmű romlást eredményezett az ukrán sereg helyzetében. Kijev ezt követően a Starlinkre kezdett támaszkodni, amely függetlenül működik az amerikai kormányzattól, Ukrajna azonban továbbra is jelentősen függ az amerikai hírszerzési információktól. Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter ennek fényében bírálta egy olyan kínai találkozó ötletét, amelyről Ukrajnát kihagynák. „Ukrajna, az Egyesült Államok és Oroszország vezetőinek háromoldalú találkozója segíthetne abban, hogy a háború hamarabb véget érjen. Oroszország, Kína és az Egyesült Államok vezetőinek háromoldalú találkozója éppen az ellenkezőjét érné el: arra ösztönözné Putyint, hogy folytassa a háborút” – írta Szibiha az X-en közzétett bejegyzésében.
Mindeközben Trump és Zelenszkij viszonyában újabb romlás figyelhető meg. A két elnök kapcsolata viszonylag rosszul indult, itt elsősorban az emlékezetes kiabálásra gondolunk a Fehér Házban. Ezután azonban fokozatosan javulni látszott a viszonyuk, egészen 2026 őszéig. Washington ugyan már nem küld pénzt Kijevnek, fegyvereket pedig csak azzal a feltétellel szállít, hogy Európa kifizeti azokat, a hírszerzési és a diplomáciai támogatás azonban továbbra is nagyon fontos Ukrajna számára. Trump új fordulata a belpolitikai viszonyokra vezethető vissza. Az elnök Republikánus Pártja a legtöbb felmérés szerint igencsak rosszul áll az esedékes novemberi időközi választások előtt, ami nagyrészt az iráni háború miatt felszökött üzemanyagárakkal magyarázható. Mint arról korábban beszámoltunk, Trump Oroszországtól kezdett olajat vásárolni, aminek inkább politikai, mintsem gazdasági okai lehetnek. Mint azt október 10-ei cikkünkben írtuk, Trump ezzel saját magáról Zelenszkijre terelheti a vádat az üzemanyagárakkal kapcsolatban. Az elmúlt bő egy hétben pontosan ez történt. „Zelenszkij nem akarja befejezni ezt a háborút, és valószínűleg soha nem is akarta” – írta Trump vasárnap a Truth Social közösségi platformon közzétett bejegyzésében. Az amerikai elnök azzal is vádolta Ukrajnát, hogy az orosz dízelolaj-finomítók elleni támadásaival amerikai vállalatoknak okoz kárt.
A feszültségek ellenére egyelőre nem világos, hogy Kína vagy az Egyesült Államok valóban elfogadná-e az orosz kezdeményezést. Kína november 18–19-én, Sencsenben ad otthont az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés csúcstalálkozójának, amelynek tizenkét éve először lesz házigazdája. Peking ezért vonakodhat egy olyan nagy visszhangot kiváltó találkozó megrendezésétől, amely elterelhetné a figyelmet a 21 tagú fórumról. Emellett Kína óvatos az Európai Unió esetleges provokálásával kapcsolatban is, hiszen az EU Ukrajna egyik legerősebb támogatója, Kína számára pedig kulcsfontosságú kereskedelmi partner. „Egy ilyen háromoldalú találkozó inkább Moszkva, mint Washington vagy Peking érdekeit szolgálná” – mondta a Washington Postnak az orosz egyeztetéseket ismerő forrás.
Ha a találkozó megvalósul, annak keretében pedig megállapodik a három nagyhatalom Ukrajna sorsáról, az alapjaiban változtatná meg Európa helyét a világban, ugyanis arról tenne tanúbizonyságot, hogy az Öreg Kontinens végleg kiszorult az őt érintő döntések meghozásából. Pontosan mint Németország 81 éve.
A lehetséges találkozóról egy másik cikkben is írtunk: https://kulpologika.hu/trump-putyin-hszi-haromoldalu-talalkozo-geopolitika/
Források
https://kulpologika.hu/trump-es-putyin-megegyezett-amerika-feloldja-az-uzemanyag-szankciokat/
https://www.politico.com/news/2026/10/19/russia-explores-putin-trump-xi-summit-on-ukraine-deal