Nem titok, hogy mára már orosz vádlottak tízezrei harcolnak Ukrajna csataterein, mint katonák, mely felmentéssel jár a bűnöktől és azok következményétől. Az igazságszolgáltatás jelentését veszítette Oroszországban, mely rávilágít a tényre, hogy mire is képesek a háborús időszakban megjelenő radikális intézkedések.
Szemet szemért, vezetőt gyermekékért és fiatalokért. Lecsapott Izrael Teheránban.
Miközben az USA által vezetett Artemisz-misszióhoz már 43 ország csatlakozott, az elmúlt hónapokban a Kína által irányított ILRS-projekt is elkezdett felpörögni. A jövő űrversenye nem a nagyhatalmak, hanem az általuk vezetett szövetségi rendszerek között fog zajlani.
Az Európai Unióba legnagyobb számban a Balkán-félsziget felől és a Földközi tengeren átkelve érkeznek a bevándorlók, így hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy keletről is érkeznek mind legálisan, mind illegálisan az Unió területére. Bár a keleti bevándorlás döntő mértékben legális módon történik, külön érdekes mind tágabb hazánk, Európa, mind szűkebb hazánk, Magyarország számára megfigyelni mikor, hogyan és mi miatt érkeznek nagyobb hullámok nyugat irányába és ez milyen kockázatokkal járhat. Mennyire vagyunk felkészülve a hirtelen érkező menekülthullámokra jelenleg és mit tanultunk 2015-ből?
1972-ben Richard Nixon amerikai elnök elsöprő fölénnyel nyerte meg újraválasztását viszont győzelmét beárnyékolta egy növekvő botrány, amelyben azzal vádolták, hogy politikai kémkedést fedezett. 1972-ben, az elnökválasztási kampány idején egy csapat férfit rajtakaptak, amint betörtek a Demokrata Párt nemzeti bizottságának irodáiba a Watergate komplexumban. Bár a demokraták elsöprő fölénnyel veszítették el a választást a hivatalban lévő republikánus elnökkel, Richard Nixonnal szemben, Nixon bukásának magvait már elültették. Ahogy teltek a hónapok Nixon második hivatali idejében, a Watergate-botrány egyre jobban kiéleződött és aláásta az elnökségét. Végül a hangfelvételek bizonyítékai felfedték Nixon mélységes bűnrészességét a Watergate-betörés eltussolási kísérletében.
Az országok olyan összehangolt európai megközelítést szeretnének, amely arra késztetné a válságból profitáló energiavállalatokat, hogy nagyobb mértékben járuljanak hozzá a fogyasztókra és a vállalkozásokra nehezedő terhek enyhítéséhez.
A vita rávilágít az európai éghajlat-politikai célok és a megbízható energiaellátás iránti igény közötti feszültségre.
A Reuters beszámolója szerint Donald Trump elnök észak-koreai vezetővel, Kim Dzsong Unnal szemben tanúsított megújult nyitottsága aggodalmat kelt az amerikai szövetségesek körében.
2024 júniusában az európai parlamenti választások eredménye sokak számára figyelmeztetés volt, a szélsőjobboldali és rendszerellenes pártok addig nem látott mértékben erősödtek meg az Unió egészében. A várakozás akkor az volt, hogy ez a hullám előbb utóbb megtörik, a kormányzati felelősség, a pártok belső megosztottsága, Donald Trump újraválasztásának terhe és Ursula von der Leyen stratégiai lépései mind hozzájárulhatnak ehhez. A European Policy Centre 2026 júniusában megjelent elemzése szerint két évvel később ezek a várakozások nagyrészt nem igazolódtak be.
A kérdés ma már nem az, hogy a szélsőjobb növekedése megáll-e magától. A kérdés az, vajon a mértékadó politikai erők képesek-e valaha is olyan stratégiát találni, amely tényleg visszaszorítja azt.
A Hormuzi-szoros blokádjával kezdetét vette a folyosók geopolitikájának korszaka. Az India–Közel-Kelet–Európa folyosó földközi-tengeri végpontjának kijelölését nem szabad a pillanatnyi erőviszonyoknak meghatározniuk.
Az ukrajnai háború az Északi-sarkvidéket is új geopolitikai korszakba sodorta: Dánia, Norvégia, Svédország, Finnország és Izland politikájában az együttműködés helyét egyre inkább a biztonság, a NATO és a nagyhatalmi verseny szempontjai veszik át.
Az elmúlt években megszokottá vált, hogy egy adott év megdönti a hőmérsékleti rekordot, a 2026 májusában megjelent legfrissebb éghajlati előrejelzés szerint azonban ez a tendencia a következő öt évben sem fog lassulni. A Meteorológiai Világszervezet és az általa koordinált nemzetközi modellezői hálózat szerint a globális átlaghőmérséklet 2026 és 2030 között gyakorlatilag folyamatosan rekordközeli szinten marad, miközben a Párizsi Megállapodásban rögzített, másfél fokos küszöb átmeneti túllépése egyre inkább szabállyá válik, nem pedig kivétellé.
A kérdés ma már ritkán az, lesz-e újabb rekordév a következő fél évtizedben. A kérdés inkább az, hány lesz belőle, és melyik régiókat érinti a leginkább.
Öngyilkossági kísérletekről, önkárosításról és bizonytalan ellátási helyzetről érkeztek jelentések az 5000 embert szállító amerikai hadihajón, amely közel kilenc hónapja folyamatosan a világ tengereit járja.
