Nem titok, hogy mára már orosz vádlottak tízezrei harcolnak Ukrajna csataterein, mint katonák, mely felmentéssel jár a bűnöktől és azok következményétől. Az igazságszolgáltatás jelentését veszítette Oroszországban, mely rávilágít a tényre, hogy mire is képesek a háborús időszakban megjelenő radikális intézkedések.
Szemet szemért, vezetőt gyermekékért és fiatalokért. Lecsapott Izrael Teheránban.
Miközben az USA által vezetett Artemisz-misszióhoz már 43 ország csatlakozott, az elmúlt hónapokban a Kína által irányított ILRS-projekt is elkezdett felpörögni. A jövő űrversenye nem a nagyhatalmak, hanem az általuk vezetett szövetségi rendszerek között fog zajlani.
Az Európai Unióba legnagyobb számban a Balkán-félsziget felől és a Földközi tengeren átkelve érkeznek a bevándorlók, így hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy keletről is érkeznek mind legálisan, mind illegálisan az Unió területére. Bár a keleti bevándorlás döntő mértékben legális módon történik, külön érdekes mind tágabb hazánk, Európa, mind szűkebb hazánk, Magyarország számára megfigyelni mikor, hogyan és mi miatt érkeznek nagyobb hullámok nyugat irányába és ez milyen kockázatokkal járhat. Mennyire vagyunk felkészülve a hirtelen érkező menekülthullámokra jelenleg és mit tanultunk 2015-ből?
1972-ben Richard Nixon amerikai elnök elsöprő fölénnyel nyerte meg újraválasztását viszont győzelmét beárnyékolta egy növekvő botrány, amelyben azzal vádolták, hogy politikai kémkedést fedezett. 1972-ben, az elnökválasztási kampány idején egy csapat férfit rajtakaptak, amint betörtek a Demokrata Párt nemzeti bizottságának irodáiba a Watergate komplexumban. Bár a demokraták elsöprő fölénnyel veszítették el a választást a hivatalban lévő republikánus elnökkel, Richard Nixonnal szemben, Nixon bukásának magvait már elültették. Ahogy teltek a hónapok Nixon második hivatali idejében, a Watergate-botrány egyre jobban kiéleződött és aláásta az elnökségét. Végül a hangfelvételek bizonyítékai felfedték Nixon mélységes bűnrészességét a Watergate-betörés eltussolási kísérletében.
Az ukrajnai háború immár negyedik éve zajlik úgy, hogy a csatatéren egyetlen technológiai eszköz sem változtatott olyan gyökeresen, mint az apró, gyakran néhány száz dolláros pilóta nélküli légi jármű. A drónok mára nem kiegészítő eszközök, hanem a modern hadviselés meghatározó elemei lettek, miközben éles vita bontakozott ki arról, valódi hadügyi forradalomról van e szó, vagy csak egy újabb, megoldásra váró problémáról. A kérdés ma már ritkán az, fontosak e a drónok. A kérdés az, mit kezdjenek velük azok a nyugati hadseregek, amelyek egyelőre inkább csak figyelik, mint követik az ukrán és orosz példát.
Az Északi-sarkvidék egyre inkább a nagyhatalmi versengés színterévé válik hatalmas olaj- és gázkészletei, valamint kritikus nyersanyagai miatt. Ezek a nyersanyagok nélkülözhetetlenek a tiszta technológiákhoz és a védelmi rendszerekhez, amelyek iránt egyre nagyobb a kereslet.
Miközben Kijev és Moszkva között a frontvonalak alig mozdulnak, Európa biztonságpolitikai szakértői egyre nyíltabban beszélnek arról, hogy Oroszország a háborút már régóta nem csak Ukrajnában vívja. A CIA igazgatójának 2026. augusztus 25-i, be nem jelentett moszkvai látogatása önmagában is találgatásokat indított el arról, vajon Vlagyimir Putyin fontolgatja e a NATO szövetségesek elleni közvetlen fenyegetést, miközben a frontvonalon a hadviselés napi rutinja alig változik.
A kérdés tehát kettős. Egyrészt, meddig terjed Oroszország hajlandósága a háború kiterjesztésére Ukrajnán túl. Másrészt, mit mutatnak a tényleges harctéri adatok arról, hogyan áll valójában a front 2026 őszének kezdetén.
A történelem folyamán az államok megszűnése szinte kizárólag politikai vagy katonai eseményhez kapcsolható folyamatnak bizonyult: szétesés, beolvadás, esetleg hódítás következménye volt. A klímaváltozás okozta tengerszint-emelkedés azonban egy precedens nélküli helyzetet vetít előre, amely négy állam számára egzisztenciális fenyegetést jelent, hiszen a fizikai eltűnés peremére sodorja őket. A hagyományos államiság kritériumai között a fizikai állandóság vélelme is megjelenik, így a nemzetközi jog újabb égető kérdéssel szembesül a modern világ fenyegetéseinek következtében: mi történik, ha egy ország területe a környezeti tényezők miatt megszűnik?
Az EKSZ tervezett átalakítása mellett az uniós külpolitikai döntéshozatal reformja is napirendre került, több tagállam pedig az egyhangúság és a vétójog szerepének csökkentését sürgeti.
Andy Burnham új kormánya ugyanazokkal a dilemmákkal szembesül, mint elődje, korlátozott erőforrásokkal kell reagálnia egy egyre kiszámíthatatlanabb világra. Oroszország ukrajnai háborúja, a gázai konfliktus, Washington és Teherán szembenállása, Kína növekvő magabiztossága, valamint az éghajlatváltozás és a mesterséges intelligencia fenyegetései mind egyszerre követelnek figyelmet, miközben Nagy Britannia költségvetési és katonai mozgástere továbbra is szűk marad. A kérdés ezért ritkán az, mivel kellene foglalkoznia a kormánynak. A kérdés az, mivel ne foglalkozzon, és mit hagyjon inkább másokra.
Szoros népszavazás döntött Izland európai jövőjéről: a választók többsége a gazdasági megfontolások és a geopolitikai bizonytalanságok ellenére sem támogatta az uniós csatlakozási tárgyalások folytatását.
Franciaországban megkezdődött a 2027-es elnökválasztási kampány: a jelöltek első vitája már megmutatta, milyen éles politikai és gazdasági törésvonalak mentén zajlik majd a verseny.
