Vélemény
Erdogan Netanjahu ellen indított jogi offenzívája lehetővé teszi Ankara számára, hogy elkerülje a Szíriával kapcsolatos, nem kívánatos háborút. Az Észak-Cipruson zajló, a nyilvánosság elől eltitkolt katonai felkészülés pedig azt mutatja, hogy valójában hol számít a következő összecsapásra Izraellel.
Ha olyan vitát teremtünk, amelyben az ezekbe a fegyverekbe vetett irracionális hit miatt a döntéshozók vonakodnak megindokolni a jogos védelmi igényeket, annak csak egy nyertese van: Oroszország.
Ahogy Európa biztonsági környezete változik, az EU–Törökország kapcsolatok újra stratégiai jelentőségre tettek szert. Bár Európa a védelmi képességeire összpontosít, és Törökország az EU egyik legfontosabb gazdasági partnere, egy megoldatlan kérdés továbbra is árnyékot vet az együttműködésükre: a ciprusi kérdés.
Elemzés
Az elmúlt két évben a mesterséges intelligencia körüli beszélgetés túlnyomórészt a részvénypiacokról szólt, az Nvidia piaci értéke nemrég lépte át az 5 billió dolláros határt, miközben napirenden van az Anthropic és az OpenAI várható tőzsdei bevezetése is. 2026 nyarára azonban egyre inkább egy másik piac vette át a főszerepet, a kötvénypiac. A Council on Foreign Relations The Spillover című podcastjének 2026. augusztus 26-i adása szerint az amerikai államkötvénypiacon olyan feszültségek jelentek meg, amelyeket több elemző is a mesterséges intelligencia adósságfinanszírozásának következményeként azonosít. A kérdés ma már ritkán az, hogy a nagy technológiai cégek képesek e finanszírozni beruházásaikat. A kérdés az, mi történik akkor, ha a kötvénypiac egyszer csak drágábban vagy egyáltalán nem hajlandó ezt megtenni.
2024 júniusában az európai parlamenti választások eredménye sokak számára figyelmeztetés volt, a szélsőjobboldali és rendszerellenes pártok addig nem látott mértékben erősödtek meg az Unió egészében. A várakozás akkor az volt, hogy ez a hullám előbb utóbb megtörik, a kormányzati felelősség, a pártok belső megosztottsága, Donald Trump újraválasztásának terhe és Ursula von der Leyen stratégiai lépései mind hozzájárulhatnak ehhez. A European Policy Centre 2026 júniusában megjelent elemzése szerint két évvel később ezek a várakozások nagyrészt nem igazolódtak be.
A kérdés ma már nem az, hogy a szélsőjobb növekedése megáll-e magától. A kérdés az, vajon a mértékadó politikai erők képesek-e valaha is olyan stratégiát találni, amely tényleg visszaszorítja azt.
Napi hírek
Az országok olyan összehangolt európai megközelítést szeretnének, amely arra késztetné a válságból profitáló energiavállalatokat, hogy nagyobb mértékben járuljanak hozzá a fogyasztókra és a vállalkozásokra nehezedő terhek enyhítéséhez.
A vita rávilágít az európai éghajlat-politikai célok és a megbízható energiaellátás iránti igény közötti feszültségre.
A Reuters beszámolója szerint Donald Trump elnök észak-koreai vezetővel, Kim Dzsong Unnal szemben tanúsított megújult nyitottsága aggodalmat kelt az amerikai szövetségesek körében.
Podcast
Világkép
Vélemény
A finnországi többnemzeti NATO-jelenlét azt jelzi, hogy az európai szövetségesek egyre nagyobb szerepet vállalnak a sarkvidéki térség védelmében és a közös katonai képességek fejlesztésében.
Az 1894-es francia-orosz szövetség a 19. század végének egyik legváratlanabb stratégiai partnersége volt. Franciaország a forradalomból született köztársaság, Oroszország pedig a Romanov-ház által irányított konzervatív autokráciavolt. A két ország politikai rendszere, ideológiája és történelmi tapasztalatai jelentősen eltértek egymástól. Ennek ellenére a két ország katonai szövetséget kötött, mivel a stratégiai szükségszerűség felülmúlta a politikai összeférhetetlenséget. Ezért ez az eset értékes tanulságokkal szolgál a mai Japán és Dél-Korea számára.
Japán feloldotta a fegyverexport tilalmát, ami újabb lépést jelent az ország fokozatos átalakulásában egy aktívabb és kezdeményezőbb biztonságpolitikai szereplővé.
Az EU 2026-os arktiszi stratégiája lehetőséget kínál Európa számára arra, hogy módosítsa korábbi stratégiáját, és biztosítsa érdekeit a térségben.
A republikánus politika tíz éve nagyrészt Trumpról szól. Akik kiálltak mellette, azok felemelkedtek, akik nem, azok többnyire háttérbe szorultak. Most azonban úgy tűnik, új idők járnak a Republikánus Párton belül is.
Az iráni háború már hónapok óta tart, és egyelőre több kedvező világpolitikai körülményt teremtett Moszkvának.
Elemzés
A Hormuzi-szoros blokádjával kezdetét vette a folyosók geopolitikájának korszaka. Az India–Közel-Kelet–Európa folyosó földközi-tengeri végpontjának kijelölését nem szabad a pillanatnyi erőviszonyoknak meghatározniuk.
Az ukrajnai háború az Északi-sarkvidéket is új geopolitikai korszakba sodorta: Dánia, Norvégia, Svédország, Finnország és Izland politikájában az együttműködés helyét egyre inkább a biztonság, a NATO és a nagyhatalmi verseny szempontjai veszik át.
Az elmúlt években megszokottá vált, hogy egy adott év megdönti a hőmérsékleti rekordot, a 2026 májusában megjelent legfrissebb éghajlati előrejelzés szerint azonban ez a tendencia a következő öt évben sem fog lassulni. A Meteorológiai Világszervezet és az általa koordinált nemzetközi modellezői hálózat szerint a globális átlaghőmérséklet 2026 és 2030 között gyakorlatilag folyamatosan rekordközeli szinten marad, miközben a Párizsi Megállapodásban rögzített, másfél fokos küszöb átmeneti túllépése egyre inkább szabállyá válik, nem pedig kivétellé.
A kérdés ma már ritkán az, lesz-e újabb rekordév a következő fél évtizedben. A kérdés inkább az, hány lesz belőle, és melyik régiókat érinti a leginkább.
A hidegháború lezárását követően sokáig uralkodó nézet volt, hogy a nemzetközi rendszer fokozatosan egységesebbé válik, és a liberális-demokratikus berendezkedés, valamint a vesztfáliai elveken nyugvó államközpontú rend globálisan elfogadottá válik. Henry Kissinger Világrend című művéből kiderül, hogy ez az elképzelés túlzottan leegyszerűsítő volt.
Napi hírek
Öngyilkossági kísérletekről, önkárosításról és bizonytalan ellátási helyzetről érkeztek jelentések az 5000 embert szállító amerikai hadihajón, amely közel kilenc hónapja folyamatosan a világ tengereit járja.
Az Ukrajna elleni újabb orosz légitámadás Lengyelországot is elérte, próbára téve nemcsak a lengyel légvédelmet, hanem a hatóságok válságkommunikációját is.
Egy dél-koreai bíróság hétfőn 18 hónapos, három évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte Yoon Suk Yeol volt elnököt, miután bűnösnek találta a választási törvény megsértésében, amiért a 2022-es elnöki kampánya során hamis nyilatkozatokat tett.
Irán felfüggeszti támadásait, amennyiben az Egyesült Államok is így tesz – nyilatkozta vasárnap egy magas rangú iráni tisztviselő.
Kínai JF–17-es vadászgépeket állított hadrendbe Azerbajdzsán, ezzel első európai országként nyitva utat a modern kínai harci repülőgépek megjelenésének Európa kapujában.
A lett kormány az ukrán drónincidensek kezeléséről kialakult politikai vita és a védelmi miniszter menesztése nyomán omlott össze, miközben a balti államok egyre nagyobb biztonsági fenyegetésként tekintenek az orosz–ukrán háború átterjedésének kockázatára.
Technológia
Ajánljuk
Over the past decade, many countries in Asia have become more authoritarian, with governments taking more control and allowing less freedom for people and the media. From Southeast Asia to Central Asia, strong leaders have gained more power as well as the grip of China’s one-party system has tightened. Once seen as a region of democratic promise, especially after the “Asian Spring” in the late 20th century, Asia is facing a shift towards autocratic governance. In countries like Myanmar, the military has overthrown democratically elected leaders, while in the Philippines and Thailand, populist leaders have weakened the systems that are supposed to limit their power. Even in more stable democracies such as India and Indonesia, pressures from corruption and social divisions threaten to erode democratic norms. This turning point towards authoritarianism is fuelled by both internal crises and external influences, notably the authoritarian models promoted by China and Russia. As a result, civil society and independent media are increasingly marginalised, raising serious concerns about the future of freedoms and human rights in the region. This article aims to explore the causes and possible futures of rising authoritarianism in Asia.
Not only has the first-person view footage from weapon and helmet cameras become integrated state propaganda discourses and a ubiquitous category of violent online content for users to be engaged with in a common social-media-like fashion, they also became a source of valuable information to analyze and weaponize in various ways.
Marco Rubio szerint az ukrajnai háborút úgy kell lezárni, hogy ne induljon újra néhány éven belül. Stabilitás és világbéke a cél.