Vélemény

Elemzés

Miért és hogyan nő tovább Európában a szélsőjobb, két évvel az EP választások után?
Miért és hogyan nő tovább Európában a szélsőjobb, két évvel az EP választások után?

2024 júniusában az európai parlamenti választások eredménye sokak számára figyelmeztetés volt, a szélsőjobboldali és rendszerellenes pártok addig nem látott mértékben erősödtek meg az Unió egészében. A várakozás akkor az volt, hogy ez a hullám előbb utóbb megtörik, a kormányzati felelősség, a pártok belső megosztottsága, Donald Trump újraválasztásának terhe és Ursula von der Leyen stratégiai lépései mind hozzájárulhatnak ehhez. A European Policy Centre 2026 júniusában megjelent elemzése szerint két évvel később ezek a várakozások nagyrészt nem igazolódtak be.
A kérdés ma már nem az, hogy a szélsőjobb növekedése megáll-e magától. A kérdés az, vajon a mértékadó politikai erők képesek-e valaha is olyan stratégiát találni, amely tényleg visszaszorítja azt.

Read More

Napi hírek

Podcast

Podcast Modulok

Világkép

Vélemény

A francia-orosz példa a japán-dél-koreai biztonsági együttműködés számára
A francia-orosz példa a japán-dél-koreai biztonsági együttműködés számára

Az 1894-es francia-orosz szövetség a 19. század végének egyik legváratlanabb stratégiai partnersége volt. Franciaország a forradalomból született köztársaság, Oroszország pedig a Romanov-ház által irányított konzervatív autokráciavolt. A két ország politikai rendszere, ideológiája és történelmi tapasztalatai jelentősen eltértek egymástól. Ennek ellenére a két ország katonai szövetséget kötött, mivel a stratégiai szükségszerűség felülmúlta a politikai összeférhetetlenséget. Ezért ez az eset értékes tanulságokkal szolgál a mai Japán és Dél-Korea számára.

Read More
A Republikánus Párt Trump-problémája
A Republikánus Párt Trump-problémája

A republikánus politika tíz éve nagyrészt Trumpról szól. Akik kiálltak mellette, azok felemelkedtek, akik nem, azok többnyire háttérbe szorultak. Most azonban úgy tűnik, új idők járnak a Republikánus Párton belül is.

Read More

Elemzés

A WMO szerint 2026 és 2030 között minden év rekordközeli lesz
A WMO szerint 2026 és 2030 között minden év rekordközeli lesz

Az elmúlt években megszokottá vált, hogy egy adott év megdönti a hőmérsékleti rekordot, a 2026 májusában megjelent legfrissebb éghajlati előrejelzés szerint azonban ez a tendencia a következő öt évben sem fog lassulni. A Meteorológiai Világszervezet és az általa koordinált nemzetközi modellezői hálózat szerint a globális átlaghőmérséklet 2026 és 2030 között gyakorlatilag folyamatosan rekordközeli szinten marad, miközben a Párizsi Megállapodásban rögzített, másfél fokos küszöb átmeneti túllépése egyre inkább szabállyá válik, nem pedig kivétellé.

A kérdés ma már ritkán az, lesz-e újabb rekordév a következő fél évtizedben. A kérdés inkább az, hány lesz belőle, és melyik régiókat érinti a leginkább.

Read More
A világrend alakulása a 21. században
A világrend alakulása a 21. században

A hidegháború lezárását követően sokáig uralkodó nézet volt, hogy a nemzetközi rendszer fokozatosan egységesebbé válik, és a liberális-demokratikus berendezkedés, valamint a vesztfáliai elveken nyugvó államközpontú rend globálisan elfogadottá válik. Henry Kissinger Világrend című művéből kiderül, hogy ez az elképzelés túlzottan leegyszerűsítő volt.

Read More

Napi hírek

Ukrán drónincidens miatt bukott meg a lett kormány
Ukrán drónincidens miatt bukott meg a lett kormány

A lett kormány az ukrán drónincidensek kezeléséről kialakult politikai vita és a védelmi miniszter menesztése nyomán omlott össze, miközben a balti államok egyre nagyobb biztonsági fenyegetésként tekintenek az orosz–ukrán háború átterjedésének kockázatára.

Read More

Politika

Miért és hogyan nő tovább Európában a szélsőjobb, két évvel az EP választások után?

2024 júniusában az európai parlamenti választások eredménye sokak számára figyelmeztetés volt, a szélsőjobboldali és rendszerellenes pártok addig nem látott mértékben erősödtek meg az Unió egészében. A várakozás akkor az volt, hogy ez a hullám előbb utóbb megtörik, a kormányzati felelősség, a pártok belső megosztottsága, Donald Trump újraválasztásának terhe és Ursula von der Leyen stratégiai lépései mind hozzájárulhatnak ehhez. A European Policy Centre 2026 júniusában megjelent elemzése szerint két évvel később ezek a várakozások nagyrészt nem igazolódtak be.
A kérdés ma már nem az, hogy a szélsőjobb növekedése megáll-e magától. A kérdés az, vajon a mértékadó politikai erők képesek-e valaha is olyan stratégiát találni, amely tényleg visszaszorítja azt.

Read More

Gazdaság

Atomenergiát Afrikának? A kismoduláris reaktorok ígérete és a hatszázmillió ember, aki áram nélkül él

Afrika a világ legnagyobb villamosítási deficitjével néz szembe, hiszen 600 millió ember él a kontinensen elektromos áram nélkül, ami a világ energiaszegény népességének nyolcvan százaléka. Ez a hiány nemcsak a jelen fejlődését fékezi, hanem a jövőét is elzárja, mert a 21. század gazdasági fejlődése a digitális gazdaságon és a mesterséges intelligencián múlik, és mindkettő hatalmas áramfogyasztó. Ebbe a kontextusba érkezett két olyan fejlemény, amely alapjaiban rendezheti át a kontinens energiapolitikai számítását, ami nem más mint a kismoduláris reaktorok technológiai érése és a Világbank hat évtizedes nukleáris finanszírozási tilalmának feloldása. A kérdés, amelyet a Policy Center for the New South friss elemzése feltesz, provokatívan egyszerű: érdemes-e Afrikának atomenergiára váltania?

Read More

Háború

Technológia

Az atomfegyver és az amerikai hatalom jövője
Az atomfegyver és az amerikai hatalom jövője

A nukleáris fegyverek annyira meghatározták a huszadik század második felének nemzetközi politikáját, hogy az utókor egyenesen nukleáris korszaknak nevezte el az időszakot. A hidegháború lezárultával e fegyverek súlya csökkent, ám az Egyesült Államok, Kína és Oroszország közötti verseny éleződésével ismét gyorsan emelkedik, és 2026 februárja óta, a New START szerződés lejártával először áll fenn több mint fél évszázada olyan helyzet, hogy semmilyen kötelező érvényű korlát nem vonatkozik a két legnagyobb arzenálra. A Carnegie Endowment friss elemzése ebben a környezetben teszi fel a kérdést, amely az amerikai stratégiai gondolkodás alapjait érinti: mennyi hatalmat adnak valójában a nukleáris fegyverek az Egyesült Államoknak, és megőrizhető-e ez a hatalom egy háromszereplős fegyverkezési versenyben?

Read More

Történelem

A világrend alakulása a 21. században
A világrend alakulása a 21. században

A hidegháború lezárását követően sokáig uralkodó nézet volt, hogy a nemzetközi rendszer fokozatosan egységesebbé válik, és a liberális-demokratikus berendezkedés, valamint a vesztfáliai elveken nyugvó államközpontú rend globálisan elfogadottá válik. Henry Kissinger Világrend című művéből kiderül, hogy ez az elképzelés túlzottan leegyszerűsítő volt.

Read More

Ajánljuk

The Rise of Right-Wing Nationalism in Europe and around  the World

The Rise of Right-Wing Nationalism in Europe and around  the World

Traditionally far right parties have been authoritarian antisemitic and racist, but the modern ones have gone through reforms and modernization that has made them more respectable than they once were. The rise of these parties especially in the modern era has sparked numerous debates on if the world is getting more divided or united over nationalism. Though we have numerous trade organizations and military alliances, the idea of “country first” questions global sovereignty, especially with EU and the ongoing conflicts with Russia and Ukraine. Is the current international arena stabler than ever? Or becoming more fragmented over time.

Read More
Igazodnak a középhatalmak Amerika tranzakcionalizmusához

Igazodnak a középhatalmak Amerika tranzakcionalizmusához

Ez a „közreműködő” modell azokat az államokat jutalmazza, amelyek stratégiai értéket kínálnak, függetlenül liberális elkötelezettségüktől. Azonban miközben az Egyesült Államok befelé forduló politikát folytat, a középhatalmak továbbra is képesek fenntartani a liberalizmust koalíciók és regionális vezetői szerepvállalások révén.

Read More
Paradigmaváltás a migrációs politikában? A „Visszatérési rendelet” és az elrettentésen alapuló migrációs rezsim

Paradigmaváltás a migrációs politikában? A „Visszatérési rendelet” és az elrettentésen alapuló migrációs rezsim

Az Európai Unió „Visszatérési rendelete”, amelyet az Európai Parlament fogadott el, a migrációs politika szigorítását célozza, különösen az illegális migránsok visszatérésének növelésével. Ennek eszközei közé tartozik a hosszabb idejű fogva tartás, a kitoloncolási eljárások felgyorsítása, valamint harmadik országokban létrehozott visszatérési központok alkalmazása. A szabályozás egyre inkább az elrettentésre és a biztonsági szempontokra épít, ami növeli a jogi bizonytalanságot és felveti az emberi jogok sérülésének kockázatát. Különösen vitatott, hogy a migránsokat olyan országokba is visszaküldhetik, amelyekhez nincs kapcsolatuk, ami gyengítheti a visszaküldés tilalmának elvét. A kritikák, például az International Rescue Committee részéről, arra figyelmeztetnek, hogy ez a megközelítés alááshatja a menekültek védelmét, miközben az EU politikájában egyre erősebbé válik a szigorúbb migrációs kontroll iránti igény.

Read More

Nap képe

Image Module