Vélemény
Donald Trump megbízottjai éppen azt kínálták fel az orosz elnöknek, amire vágyott: lehetőséget az időhúzásra.
Mit jelent két kisebbséghez tartozni egyszerre? A kárpátaljai magyar anyanyelvű romák helyzete megmutatja, hogy a kisebbségi lét tapasztalatai sem mindenkinek egyformák. De milyen kihívásokkal kell szembenéznie egy közösségnek, amelynek problémái gyakran még a kisebbségi társadalmon belül is láthatatlanok maradnak?
Trump és a republikánusok történelmi választási veresége után egyre élesebb belső konfliktusok bontakoznak ki a pártban: miközben az iráni háborút és a gazdasági elégedetlenséget okolják a kudarcért, a demokraták a Kongresszus átvételével új politikai erőviszonyokat teremthetnek.
Elemzés
Napi hírek
Az Egyesült Államok bevonná Európát az ukrajnai béketárgyalások következő fordulójába, az európai vezetők azonban továbbra sem tudnak megegyezni abban, ki képviselje a kontinenst a tárgyalóasztalnál. Miközben Washington sürgeti a diplomáciai megoldást, felmerül a kérdés: ki lehetne Európa megfelelő tárgyalópartnere Putyinnal szemben?
A G7 országok külügyminiszterei hétfőn Párizsban gyűlnek össze azzal a céllal, hogy felmérjék: vajon Donald Trump elnök amerikai félidős választási veresége megváltoztatja-e az amerikai külpolitika irányát.
Stubb finn elnök és Gahr Støre norvég miniszterelnök kezdeményezte a telefonbeszélgetést, hogy megvitassák az ukrajnai háború lezárására irányuló erőfeszítéseket
Podcast
Világkép
Vélemény
Ezen a héten, hétfőn Peking 4,5 százalékos harmadik negyedéves GDP növekedést jelentett, felülmúlva az előrejelzéseket, és elérhető közelségben tartva az éves célt. Közben az ingatlanberuházás idén közel 20 százalékkal esett vissza, a kiskereskedelmi forgalom alig nő, a fiatalkori munkanélküliség augusztusban 19 százalék közelébe emelkedett, a háztartások pedig inkább félretesznek, mintsem költenének. A két kép nehezen fér össze, és pontosan ez adja a tétjét annak, mennyire lehet komolyan venni a hivatalos számokat. A kérdés ezért ritkán az, nő e Kína gazdasága. A kérdés az, mit takarnak valójában azok a számok, amelyekkel ezt alátámasztják.
Az amerikai elnökkel való szembeszegülés Ukrajna létfontosságú katonai támogatásába kerülhet. Az engedmények azonban még veszélyesebbnek bizonyulhatnak.
Az amerikai rövidlátás és az önös érdekeket szolgáló politikai döntések aláásták azt a világrendet, amelyet Washington hozott létre a hidegháború idején. Donald Trump elnök venezuelai és iráni támadásai folytatják Washington korábbi háborúit a kommunizmus és a terrorizmus ellen. A globális civilizáció támogatóinak abban kell reménykedniük, hogy Amerika jobbik énje újra megjelenik, és visszavezeti az országot a kölcsönös segítségnyújtás felé, távol a kizsákmányolástól és az egyoldalú haszonszerzéstől.
Finnország és Ausztrália az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagságára pályázik, egyértelmű üzenettel: a szabályokon alapuló nemzetközi rendnek olyan országokra van szüksége, amelyek készek kiállni érte.
Hogy elterelje a figyelmet Iránról, és végre diplomáciai áttörést érjen el, Trump elnök ismét Észak-Koreára fordítja a figyelmet. Az esély arra, hogy a kezdeményezés most jobban sikerüljön mint első ciklusa alatt, rendkívül kevés. De a tétlenség sem ígér sok jót.
A szász-anhalti választási győzelme után az AfD egyeztető tárgyalásokra hívja a többi pártot. Sahra Wagenknecht szövetségével több kérdésben is vannak közös pontok. Máris egy lehetséges „Kreml-koalícióról” beszélnek.
Elemzés
Napi hírek
Putyin Trump és Hszi bevonásával rendezné át az ukrajnai háború jövőjét, de vajon létrejöhet-e egy új nagyhatalmi alku, amely alapjaiban változtatná meg Európa geopolitikai viszonyait?
Trump minimális háttérellenőrzés után választotta ki a sajtótitkárt. Katie Zacharia múltjával kapcsolatos kérdések hamar ellehetetlenítették munkáját.
Az ukrán agrárminiszter szerint ha Kijev piacra jutását tartósan korlátoznák, az „ellentétes lenne a teljes jogú uniós tagság logikájával”.
Az Ukrajna elleni orosz támadás kezdete óta először találkozott egymással Németország és Oroszország külügyminisztere: „nem a barátokkal, hanem az ellenséggel szükséges tárgyalni”.
Közel 130 világvezető gyűlik össze New Yorkban az ENSZ Közgyűlésén, ahol az ukrajnai és a közel-keleti háborúk, valamint a mesterséges intelligencia gyors fejlődése a legfontosabb témák között szerepelnek. Donald Trump elnök beszédében felvázolta kormányzata prioritásait, miközben megismételte a nemzetközi intézményekkel szemben régóta hangoztatott kritikáit.
A két ország közötti megegyezés enyhülést hozhat Európa és az Egyesült Államok között, Trumpot azonban felbátoríthatja, hogy megvalósítsa terveit Grönlanddal kapcsolatban.
Technológia
Ajánljuk
A Dél-kínai tenger világunk egyik legvitatottabb tengeri régiója, melyen a világ vízi kereskedelmének egyharmada halad át, és a kínai export utak 50%-át is érinti a régió. Vietnám GDP-jének több, mint 50%-a függ a tengerészeti tevékenységeiktől, mint például a halászat, de a Fülöp-szigetek is nagymértékben függ a régió és a tenger adott nyersanyagaitól, leginkább élelmezési szektorban és az energiaellátásban. A gazdasági és az energiai szempontok mellett a régió egyre nagyobb figyelmet kap a katonai jelentősége miatt a második világháború óta, és ezzel a konfliktusok is növekedtek. A Dél-kínai tengeren elhelyezkedő összes szigetet, legalább két ország magáénak tudja, de ez a szám lehet nagyobb is.
Az Egyesült Államok közvetít egy megállapodás érdekében Izrael és a Hezbollah között a háború elkerülése érdekében, míg Örményország készen áll normalizálni kapcsolatait Törökországgal, Oroszország flottáját 40 új hajóval bővíti, és Vlagyimir Putyin tárgyalásokat folytat a Kongói Köztársaság elnökével közös energetikai projektek kapcsán, miközben Szíria csak akkor hajlandó Törökországgal tárgyalni, ha Ankara kivonja csapatait a szíriai területről, és Kína több milliárd dolláros megállapodásokat kötött Kirgizisztánnal.
A török külügyminiszter hangsúlyozta, hogy Törökország nem kívánja elfoglalni Szíria területét, és véget vetne a szeparatista szervezetek terjeszkedésének.