Vélemény

Elemzés

Miért és hogyan nő tovább Európában a szélsőjobb, két évvel az EP választások után?
Miért és hogyan nő tovább Európában a szélsőjobb, két évvel az EP választások után?

2024 júniusában az európai parlamenti választások eredménye sokak számára figyelmeztetés volt, a szélsőjobboldali és rendszerellenes pártok addig nem látott mértékben erősödtek meg az Unió egészében. A várakozás akkor az volt, hogy ez a hullám előbb utóbb megtörik, a kormányzati felelősség, a pártok belső megosztottsága, Donald Trump újraválasztásának terhe és Ursula von der Leyen stratégiai lépései mind hozzájárulhatnak ehhez. A European Policy Centre 2026 júniusában megjelent elemzése szerint két évvel később ezek a várakozások nagyrészt nem igazolódtak be.
A kérdés ma már nem az, hogy a szélsőjobb növekedése megáll-e magától. A kérdés az, vajon a mértékadó politikai erők képesek-e valaha is olyan stratégiát találni, amely tényleg visszaszorítja azt.

Read More

Napi hírek

Podcast

Podcast Modulok

Világkép

Vélemény

A francia-orosz példa a japán-dél-koreai biztonsági együttműködés számára
A francia-orosz példa a japán-dél-koreai biztonsági együttműködés számára

Az 1894-es francia-orosz szövetség a 19. század végének egyik legváratlanabb stratégiai partnersége volt. Franciaország a forradalomból született köztársaság, Oroszország pedig a Romanov-ház által irányított konzervatív autokráciavolt. A két ország politikai rendszere, ideológiája és történelmi tapasztalatai jelentősen eltértek egymástól. Ennek ellenére a két ország katonai szövetséget kötött, mivel a stratégiai szükségszerűség felülmúlta a politikai összeférhetetlenséget. Ezért ez az eset értékes tanulságokkal szolgál a mai Japán és Dél-Korea számára.

Read More
A Republikánus Párt Trump-problémája
A Republikánus Párt Trump-problémája

A republikánus politika tíz éve nagyrészt Trumpról szól. Akik kiálltak mellette, azok felemelkedtek, akik nem, azok többnyire háttérbe szorultak. Most azonban úgy tűnik, új idők járnak a Republikánus Párton belül is.

Read More

Elemzés

A WMO szerint 2026 és 2030 között minden év rekordközeli lesz
A WMO szerint 2026 és 2030 között minden év rekordközeli lesz

Az elmúlt években megszokottá vált, hogy egy adott év megdönti a hőmérsékleti rekordot, a 2026 májusában megjelent legfrissebb éghajlati előrejelzés szerint azonban ez a tendencia a következő öt évben sem fog lassulni. A Meteorológiai Világszervezet és az általa koordinált nemzetközi modellezői hálózat szerint a globális átlaghőmérséklet 2026 és 2030 között gyakorlatilag folyamatosan rekordközeli szinten marad, miközben a Párizsi Megállapodásban rögzített, másfél fokos küszöb átmeneti túllépése egyre inkább szabállyá válik, nem pedig kivétellé.

A kérdés ma már ritkán az, lesz-e újabb rekordév a következő fél évtizedben. A kérdés inkább az, hány lesz belőle, és melyik régiókat érinti a leginkább.

Read More
A világrend alakulása a 21. században
A világrend alakulása a 21. században

A hidegháború lezárását követően sokáig uralkodó nézet volt, hogy a nemzetközi rendszer fokozatosan egységesebbé válik, és a liberális-demokratikus berendezkedés, valamint a vesztfáliai elveken nyugvó államközpontú rend globálisan elfogadottá válik. Henry Kissinger Világrend című művéből kiderül, hogy ez az elképzelés túlzottan leegyszerűsítő volt.

Read More

Napi hírek

Ukrán drónincidens miatt bukott meg a lett kormány
Ukrán drónincidens miatt bukott meg a lett kormány

A lett kormány az ukrán drónincidensek kezeléséről kialakult politikai vita és a védelmi miniszter menesztése nyomán omlott össze, miközben a balti államok egyre nagyobb biztonsági fenyegetésként tekintenek az orosz–ukrán háború átterjedésének kockázatára.

Read More

Politika

Miért és hogyan nő tovább Európában a szélsőjobb, két évvel az EP választások után?

2024 júniusában az európai parlamenti választások eredménye sokak számára figyelmeztetés volt, a szélsőjobboldali és rendszerellenes pártok addig nem látott mértékben erősödtek meg az Unió egészében. A várakozás akkor az volt, hogy ez a hullám előbb utóbb megtörik, a kormányzati felelősség, a pártok belső megosztottsága, Donald Trump újraválasztásának terhe és Ursula von der Leyen stratégiai lépései mind hozzájárulhatnak ehhez. A European Policy Centre 2026 júniusában megjelent elemzése szerint két évvel később ezek a várakozások nagyrészt nem igazolódtak be.
A kérdés ma már nem az, hogy a szélsőjobb növekedése megáll-e magától. A kérdés az, vajon a mértékadó politikai erők képesek-e valaha is olyan stratégiát találni, amely tényleg visszaszorítja azt.

Read More

Gazdaság

Atomenergiát Afrikának? A kismoduláris reaktorok ígérete és a hatszázmillió ember, aki áram nélkül él

Afrika a világ legnagyobb villamosítási deficitjével néz szembe, hiszen 600 millió ember él a kontinensen elektromos áram nélkül, ami a világ energiaszegény népességének nyolcvan százaléka. Ez a hiány nemcsak a jelen fejlődését fékezi, hanem a jövőét is elzárja, mert a 21. század gazdasági fejlődése a digitális gazdaságon és a mesterséges intelligencián múlik, és mindkettő hatalmas áramfogyasztó. Ebbe a kontextusba érkezett két olyan fejlemény, amely alapjaiban rendezheti át a kontinens energiapolitikai számítását, ami nem más mint a kismoduláris reaktorok technológiai érése és a Világbank hat évtizedes nukleáris finanszírozási tilalmának feloldása. A kérdés, amelyet a Policy Center for the New South friss elemzése feltesz, provokatívan egyszerű: érdemes-e Afrikának atomenergiára váltania?

Read More

Háború

Technológia

Az atomfegyver és az amerikai hatalom jövője
Az atomfegyver és az amerikai hatalom jövője

A nukleáris fegyverek annyira meghatározták a huszadik század második felének nemzetközi politikáját, hogy az utókor egyenesen nukleáris korszaknak nevezte el az időszakot. A hidegháború lezárultával e fegyverek súlya csökkent, ám az Egyesült Államok, Kína és Oroszország közötti verseny éleződésével ismét gyorsan emelkedik, és 2026 februárja óta, a New START szerződés lejártával először áll fenn több mint fél évszázada olyan helyzet, hogy semmilyen kötelező érvényű korlát nem vonatkozik a két legnagyobb arzenálra. A Carnegie Endowment friss elemzése ebben a környezetben teszi fel a kérdést, amely az amerikai stratégiai gondolkodás alapjait érinti: mennyi hatalmat adnak valójában a nukleáris fegyverek az Egyesült Államoknak, és megőrizhető-e ez a hatalom egy háromszereplős fegyverkezési versenyben?

Read More

Történelem

A világrend alakulása a 21. században
A világrend alakulása a 21. században

A hidegháború lezárását követően sokáig uralkodó nézet volt, hogy a nemzetközi rendszer fokozatosan egységesebbé válik, és a liberális-demokratikus berendezkedés, valamint a vesztfáliai elveken nyugvó államközpontú rend globálisan elfogadottá válik. Henry Kissinger Világrend című művéből kiderül, hogy ez az elképzelés túlzottan leegyszerűsítő volt.

Read More

Ajánljuk

Irán: A tudományt nem lehet bombázással elpusztítani

Irán: A tudományt nem lehet bombázással elpusztítani

Irán csak akkor hajlandó újraindítani a nukleáris tárgyalásokat az Egyesült Államokkal, ha Washington megszünteti a katonai fenyegetéseket, közölte Abbász Araghcsi iráni külügyminiszter a CBS-nek adott interjújában. A miniszter hangsúlyozta hogy a békés célú atomprogram nemzeti büszkeség kérdése.

Read More

Nap képe

Image Module