Vélemény
Hogy elterelje a figyelmet Iránról, és végre diplomáciai áttörést érjen el, Trump elnök ismét Észak-Koreára fordítja a figyelmet. Az esély arra, hogy a kezdeményezés most jobban sikerüljön mint első ciklusa alatt, rendkívül kevés. De a tétlenség sem ígér sok jót.
A szász-anhalti választási győzelme után az AfD egyeztető tárgyalásokra hívja a többi pártot. Sahra Wagenknecht szövetségével több kérdésben is vannak közös pontok. Máris egy lehetséges „Kreml-koalícióról” beszélnek.
Erdogan Netanjahu ellen indított jogi offenzívája lehetővé teszi Ankara számára, hogy elkerülje a Szíriával kapcsolatos, nem kívánatos háborút. Az Észak-Cipruson zajló, a nyilvánosság elől eltitkolt katonai felkészülés pedig azt mutatja, hogy valójában hol számít a következő összecsapásra Izraellel.
Elemzés
Mit üzen a 2026-os orosz dumaválasztás, milyen szerepet kapott benne Vlagyimir Putyin és az Egységes Oroszország, és hogyan használja a Kreml a megszállt ukrán területeken megtartott választásokat az orosz uralom politikai legitimálására?
Tíz évvel a Brexit után Európa szélsőjobboldali és euroszkeptikus pártjai már nem az Unióból való kilépést tervezik, hanem annak belülről történő átalakítását. Miközben Franciaország, Olaszország és Lengyelország 2027-ben, Németország pedig 2029-ben tart választást, mindhárom országban a radikális jobboldali pártok vezetik a közvélemény kutatásokat, ami reális eséllyel vetíti előre, hogy a következő néhány évben az Európai Tanácsban többségbe kerülhetnek az euroszkeptikus kormányok.
A kérdés ma már ritkán az, sikerül e megállítani ezt a folyamatot. A kérdés az, mit tesznek majd ezek a kormányok, ha egyszer valóban ők irányítják Brüsszelt.
Napi hírek
Közel 130 világvezető gyűlik össze New Yorkban az ENSZ Közgyűlésén, ahol az ukrajnai és a közel-keleti háborúk, valamint a mesterséges intelligencia gyors fejlődése a legfontosabb témák között szerepelnek. Donald Trump elnök beszédében felvázolta kormányzata prioritásait, miközben megismételte a nemzetközi intézményekkel szemben régóta hangoztatott kritikáit.
A két ország közötti megegyezés enyhülést hozhat Európa és az Egyesült Államok között, Trumpot azonban felbátoríthatja, hogy megvalósítsa terveit Grönlanddal kapcsolatban.
Beszédében Trump elnök „társult tagsággal” kapcsolatos kirohanására is reflektált a kanadai miniszterelnök.
Podcast
Világkép
Vélemény
Ha olyan vitát teremtünk, amelyben az ezekbe a fegyverekbe vetett irracionális hit miatt a döntéshozók vonakodnak megindokolni a jogos védelmi igényeket, annak csak egy nyertese van: Oroszország.
Ahogy Európa biztonsági környezete változik, az EU–Törökország kapcsolatok újra stratégiai jelentőségre tettek szert. Bár Európa a védelmi képességeire összpontosít, és Törökország az EU egyik legfontosabb gazdasági partnere, egy megoldatlan kérdés továbbra is árnyékot vet az együttműködésükre: a ciprusi kérdés.
A finnországi többnemzeti NATO-jelenlét azt jelzi, hogy az európai szövetségesek egyre nagyobb szerepet vállalnak a sarkvidéki térség védelmében és a közös katonai képességek fejlesztésében.
Az 1894-es francia-orosz szövetség a 19. század végének egyik legváratlanabb stratégiai partnersége volt. Franciaország a forradalomból született köztársaság, Oroszország pedig a Romanov-ház által irányított konzervatív autokráciavolt. A két ország politikai rendszere, ideológiája és történelmi tapasztalatai jelentősen eltértek egymástól. Ennek ellenére a két ország katonai szövetséget kötött, mivel a stratégiai szükségszerűség felülmúlta a politikai összeférhetetlenséget. Ezért ez az eset értékes tanulságokkal szolgál a mai Japán és Dél-Korea számára.
Japán feloldotta a fegyverexport tilalmát, ami újabb lépést jelent az ország fokozatos átalakulásában egy aktívabb és kezdeményezőbb biztonságpolitikai szereplővé.
Az EU 2026-os arktiszi stratégiája lehetőséget kínál Európa számára arra, hogy módosítsa korábbi stratégiáját, és biztosítsa érdekeit a térségben.
Elemzés
Az Európai Unió 2022-ben, Oroszország Ukrajna elleni háborúját követően, stratégiai célként tűzte ki az orosz fosszilis energiahordozóktól való függőség fokozatos megszüntetését. A cél nem kizárólag gazdasági vagy klímapolitikai természetű...
A választást ugyan a szociáldemokraták nyerték, de a két politikai blokk között mindössze hajszálnyi különbség alakult ki, így a kormányalakítás korántsem ígérkezik egyszerűnek.
A Fortune 500 Európa lista harmadik éve mutatja be a kontinens legnagyobb, bevétel alapján rangsorolt vállalatait, idén összesen 14,9 billió dollárnyi ($14 900 000 000 000) együttes bevétellel, ami 2,5 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. A lista mögött azonban jóval bonyolultabb és néhol ellentmondásos kép rajzolódik ki, mint amit egyetlen összesített szám sugall. A kérdés ezért nem az, nőtt-e Európa gazdasága összességében. A kérdés az, mely ágazatok húzták fel ezt a növekedést, és melyek fizették meg az árát.
A rangsort a Fortune magazin állítja össze, az idei kiadást Grethe Schepers, a Fortune európai listáiért felelős igazgatója vezette, a pénzügyi adatokat pedig egy kutatói csapat ellenőrizte, az S&P Global Market Intelligence és az LSEG adatszolgáltatók támogatásával. A módszertan szerint a vállalatokat a legutóbbi lezárt pénzügyi évük teljes bevétele alapján rangsorolják, a bankoknál a bruttó kamat és nem kamatjellegű bevételek összegét, a biztosítóknál a díjbevételt, a befektetési hozamokat és a realizált tőkenyereséget veszik figyelembe.
Az elmúlt a héten ismét összeért a klíma és az energiapolitika hírfolyama. Nepálban egy olvadó gleccser omlása pusztító árvizet indított el, amelyben sokan életüket vesztették, a háttérben pedig a melegedő hőmérséklet állhat, miközben az iráni háború hat hónapos évfordulóján az amerikai kormány bejelentette, hogy 35 százalékos tulajdonrészt szerez egy venezuelai olajvállalatban, a cél nyíltan az amerikai olajkínálat növelése és az energiaárak csökkentése volt. A kérdés azonban ritkán az, honnan szerezzünk még több energiát. A kérdés az, hogyan használjuk okosabban azt, ami már most is rendelkezésre áll.
Ezt a témát járja körbe a Council on Foreign Relations The Spillover című podcastjének 2026. szeptember 1-jei adása. A műsorvezető Rebecca Patterson, az intézet vezető kutatója, vendége pedig Vijay Vaitheeswaran, aki a CFR energiabiztonsági és klímaváltozási programjának igazgatója, korábban a The Economist globális energia és klímainnovációs szerkesztője volt, és három könyvet írt az energia, az innováció és a klímaváltozás témájában.
Napi hírek
A kormányzó jobboldali blokk szoros versenyben vereséget szenvedett a parlamenti választásokon.
A német szélsőjobboldali AfD történelmi győzelmet remél a szász-anhalt-i tartományi választásokon, amelyek kulcsfontosságú próbát jelentenek a párt növekvő politikai befolyásának és Németország változó politikai helyzetének szempontjából.
Az országok olyan összehangolt európai megközelítést szeretnének, amely arra késztetné a válságból profitáló energiavállalatokat, hogy nagyobb mértékben járuljanak hozzá a fogyasztókra és a vállalkozásokra nehezedő terhek enyhítéséhez.
A vita rávilágít az európai éghajlat-politikai célok és a megbízható energiaellátás iránti igény közötti feszültségre.
A Reuters beszámolója szerint Donald Trump elnök észak-koreai vezetővel, Kim Dzsong Unnal szemben tanúsított megújult nyitottsága aggodalmat kelt az amerikai szövetségesek körében.
Öngyilkossági kísérletekről, önkárosításról és bizonytalan ellátási helyzetről érkeztek jelentések az 5000 embert szállító amerikai hadihajón, amely közel kilenc hónapja folyamatosan a világ tengereit járja.
Technológia
Ajánljuk
The health of our oceans is crucial to the future of our planet, affecting climate regulation, biodiversity, food security and the lives of billions of people. In June 2025, world leaders, activists, intergovernmental organisations, Non-Governmental Organisations (NGOs), civil society organisations, the scientific community, and local communities gathered in Nice, France for the third United Nations (UN) Ocean Conference (UNOC3). From 9 to 13 June 2025, France and Costa Rica co-hosted this conference, which was attended by almost 200 countries and aimed to accelerate global action for the sustainable use of the ocean, building on the United Nations’ commitments under Sustainable Development Goal 14 (SDG14). This article aims to highlight the most significant outcomes and action plans, as well as the ongoing challenges.
Tehát az az európai térség az értékes, ahol a biztonság és az élhetőség egymással együtt és (lehetőleg) azonos szinten van jelen. Vannak olyan térségek, ahol e két fogalom harmonizálása nem valósul meg, ezért hosszú távon kevésbé vonzóak.