Vélemény
Finnország és Ausztrália az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagságára pályázik, egyértelmű üzenettel: a szabályokon alapuló nemzetközi rendnek olyan országokra van szüksége, amelyek készek kiállni érte.
Hogy elterelje a figyelmet Iránról, és végre diplomáciai áttörést érjen el, Trump elnök ismét Észak-Koreára fordítja a figyelmet. Az esély arra, hogy a kezdeményezés most jobban sikerüljön mint első ciklusa alatt, rendkívül kevés. De a tétlenség sem ígér sok jót.
A szász-anhalti választási győzelme után az AfD egyeztető tárgyalásokra hívja a többi pártot. Sahra Wagenknecht szövetségével több kérdésben is vannak közös pontok. Máris egy lehetséges „Kreml-koalícióról” beszélnek.
Elemzés
Az európai védelmi ipar egyszerre kapott történelmi lehetőséget és komoly stratégiai problémát. Miközben az Európai Unió egyre nagyobb összegeket próbál a közös védelmi kutatásba és az európai hadiipari kapacitásokba irányítani, a NATO vezetése...
A békeépítés eddigi gyakorlata vegyes eredményeket hozott. Évtizedes nemzetközi erőfeszítések, szakmai tanulási folyamatok és egyre professzionálisabb intézményi keretek ellenére a háborúk befejezése és a béke fenntartása továbbra is kiszámíthatatlan marad, miközben a nemzetközi közösség gyakran ugyanazokat a sablonos recepteket próbálja alkalmazni egymástól alapvetően különböző társadalmakra. A kérdés ezért nem az, van e jó recept a békéhez. A kérdés az, miért nem létezhet egyáltalán egyetlen, mindenhol működő recept.
Erre a kérdésre ad választ a JICA Ogata Sadako Research Institute for Peace and Development 2026-ban megjelent kézikönyve. A szerzők Cedric de Coning, a Norwegian Institute for International Affairs kutatóprofesszora, Tsunetaka Tsuchiya, a JICA Ogata Intézet kutatási asszisztense, aki a kiadás idején a kiotói Tachibana Egyetem docense is volt, valamint Muto Ako, a JICA Ogata Intézet kifejezetten kinevezett kutatója. A kézikönyv a szerzők 2023-as, Palgrave Macmillan kiadónál megjelent tudományos kötetére épül, és annak gyakorlati, a terepen dolgozó szakemberek számára készült verziója.
Napi hírek
Az Ukrajna elleni orosz támadás kezdete óta először találkozott egymással Németország és Oroszország külügyminisztere: „nem a barátokkal, hanem az ellenséggel szükséges tárgyalni”.
Közel 130 világvezető gyűlik össze New Yorkban az ENSZ Közgyűlésén, ahol az ukrajnai és a közel-keleti háborúk, valamint a mesterséges intelligencia gyors fejlődése a legfontosabb témák között szerepelnek. Donald Trump elnök beszédében felvázolta kormányzata prioritásait, miközben megismételte a nemzetközi intézményekkel szemben régóta hangoztatott kritikáit.
A két ország közötti megegyezés enyhülést hozhat Európa és az Egyesült Államok között, Trumpot azonban felbátoríthatja, hogy megvalósítsa terveit Grönlanddal kapcsolatban.
Podcast
Világkép
Vélemény
Erdogan Netanjahu ellen indított jogi offenzívája lehetővé teszi Ankara számára, hogy elkerülje a Szíriával kapcsolatos, nem kívánatos háborút. Az Észak-Cipruson zajló, a nyilvánosság elől eltitkolt katonai felkészülés pedig azt mutatja, hogy valójában hol számít a következő összecsapásra Izraellel.
Ha olyan vitát teremtünk, amelyben az ezekbe a fegyverekbe vetett irracionális hit miatt a döntéshozók vonakodnak megindokolni a jogos védelmi igényeket, annak csak egy nyertese van: Oroszország.
Ahogy Európa biztonsági környezete változik, az EU–Törökország kapcsolatok újra stratégiai jelentőségre tettek szert. Bár Európa a védelmi képességeire összpontosít, és Törökország az EU egyik legfontosabb gazdasági partnere, egy megoldatlan kérdés továbbra is árnyékot vet az együttműködésükre: a ciprusi kérdés.
A finnországi többnemzeti NATO-jelenlét azt jelzi, hogy az európai szövetségesek egyre nagyobb szerepet vállalnak a sarkvidéki térség védelmében és a közös katonai képességek fejlesztésében.
Az 1894-es francia-orosz szövetség a 19. század végének egyik legváratlanabb stratégiai partnersége volt. Franciaország a forradalomból született köztársaság, Oroszország pedig a Romanov-ház által irányított konzervatív autokráciavolt. A két ország politikai rendszere, ideológiája és történelmi tapasztalatai jelentősen eltértek egymástól. Ennek ellenére a két ország katonai szövetséget kötött, mivel a stratégiai szükségszerűség felülmúlta a politikai összeférhetetlenséget. Ezért ez az eset értékes tanulságokkal szolgál a mai Japán és Dél-Korea számára.
Japán feloldotta a fegyverexport tilalmát, ami újabb lépést jelent az ország fokozatos átalakulásában egy aktívabb és kezdeményezőbb biztonságpolitikai szereplővé.
Elemzés
A látogatást beárnyékolják a Kijevet érő súlyos orosz támadások, valamint az Ukrajna uniós tagságának kilátásai körüli feszültségek.
Az európai fegyverkezés következő szakaszának egyik legfontosabb kérdése már nem feltétlenül az, hogy Európa mennyi pénzt képes védelemre fordítani, hanem az, hogy rendelkezésre áll-e az a fizikai infrastruktúra, amely a megnövekedett hadiipari...
Az Európai Unió védelmi politikája az elmúlt években alapvető változáson ment keresztül. A 2022-ben kezdődő orosz–ukrán háború, valamint az európai hadseregek készleteinek és gyártási kapacitásainak korlátai egyre sürgetőbbé tették az európai...
Mit üzen a 2026-os orosz dumaválasztás, milyen szerepet kapott benne Vlagyimir Putyin és az Egységes Oroszország, és hogyan használja a Kreml a megszállt ukrán területeken megtartott választásokat az orosz uralom politikai legitimálására?
Napi hírek
Beszédében Trump elnök „társult tagsággal” kapcsolatos kirohanására is reflektált a kanadai miniszterelnök.
A kormányzó jobboldali blokk szoros versenyben vereséget szenvedett a parlamenti választásokon.
A német szélsőjobboldali AfD történelmi győzelmet remél a szász-anhalt-i tartományi választásokon, amelyek kulcsfontosságú próbát jelentenek a párt növekvő politikai befolyásának és Németország változó politikai helyzetének szempontjából.
Az országok olyan összehangolt európai megközelítést szeretnének, amely arra késztetné a válságból profitáló energiavállalatokat, hogy nagyobb mértékben járuljanak hozzá a fogyasztókra és a vállalkozásokra nehezedő terhek enyhítéséhez.
A vita rávilágít az európai éghajlat-politikai célok és a megbízható energiaellátás iránti igény közötti feszültségre.
A Reuters beszámolója szerint Donald Trump elnök észak-koreai vezetővel, Kim Dzsong Unnal szemben tanúsított megújult nyitottsága aggodalmat kelt az amerikai szövetségesek körében.
Technológia
Ajánljuk
Az ügyészség az alkotmányos rend elleni támadással vádolja a politikusokat.
Over the past decade, many countries in Asia have become more authoritarian, with governments taking more control and allowing less freedom for people and the media. From Southeast Asia to Central Asia, strong leaders have gained more power as well as the grip of China’s one-party system has tightened. Once seen as a region of democratic promise, especially after the “Asian Spring” in the late 20th century, Asia is facing a shift towards autocratic governance. In countries like Myanmar, the military has overthrown democratically elected leaders, while in the Philippines and Thailand, populist leaders have weakened the systems that are supposed to limit their power. Even in more stable democracies such as India and Indonesia, pressures from corruption and social divisions threaten to erode democratic norms. This turning point towards authoritarianism is fuelled by both internal crises and external influences, notably the authoritarian models promoted by China and Russia. As a result, civil society and independent media are increasingly marginalised, raising serious concerns about the future of freedoms and human rights in the region. This article aims to explore the causes and possible futures of rising authoritarianism in Asia.
A berlini rendőrség őrizetbe vett egy 22 éves szíriai férfit, aki dzsihadista propagandát terjesztett és robbantásra alkalmas anyagokat szerzett be.