Vélemény

Elemzés

A WMO szerint 2026 és 2030 között minden év rekordközeli lesz
A WMO szerint 2026 és 2030 között minden év rekordközeli lesz

Az elmúlt években megszokottá vált, hogy egy adott év megdönti a hőmérsékleti rekordot, a 2026 májusában megjelent legfrissebb éghajlati előrejelzés szerint azonban ez a tendencia a következő öt évben sem fog lassulni. A Meteorológiai Világszervezet és az általa koordinált nemzetközi modellezői hálózat szerint a globális átlaghőmérséklet 2026 és 2030 között gyakorlatilag folyamatosan rekordközeli szinten marad, miközben a Párizsi Megállapodásban rögzített, másfél fokos küszöb átmeneti túllépése egyre inkább szabállyá válik, nem pedig kivétellé.

A kérdés ma már ritkán az, lesz-e újabb rekordév a következő fél évtizedben. A kérdés inkább az, hány lesz belőle, és melyik régiókat érinti a leginkább.

Read More

Napi hírek

Podcast

Podcast Modulok

Világkép

Vélemény

A francia-orosz példa a japán-dél-koreai biztonsági együttműködés számára
A francia-orosz példa a japán-dél-koreai biztonsági együttműködés számára

Az 1894-es francia-orosz szövetség a 19. század végének egyik legváratlanabb stratégiai partnersége volt. Franciaország a forradalomból született köztársaság, Oroszország pedig a Romanov-ház által irányított konzervatív autokráciavolt. A két ország politikai rendszere, ideológiája és történelmi tapasztalatai jelentősen eltértek egymástól. Ennek ellenére a két ország katonai szövetséget kötött, mivel a stratégiai szükségszerűség felülmúlta a politikai összeférhetetlenséget. Ezért ez az eset értékes tanulságokkal szolgál a mai Japán és Dél-Korea számára.

Read More
A Republikánus Párt Trump-problémája
A Republikánus Párt Trump-problémája

A republikánus politika tíz éve nagyrészt Trumpról szól. Akik kiálltak mellette, azok felemelkedtek, akik nem, azok többnyire háttérbe szorultak. Most azonban úgy tűnik, új idők járnak a Republikánus Párton belül is.

Read More

Elemzés

A világrend alakulása a 21. században
A világrend alakulása a 21. században

A hidegháború lezárását követően sokáig uralkodó nézet volt, hogy a nemzetközi rendszer fokozatosan egységesebbé válik, és a liberális-demokratikus berendezkedés, valamint a vesztfáliai elveken nyugvó államközpontú rend globálisan elfogadottá válik. Henry Kissinger Világrend című művéből kiderül, hogy ez az elképzelés túlzottan leegyszerűsítő volt.

Read More
Északnyugat felé tartó bővítés, avagy az EU új arktiszi és észak-atlanti horizontja
Északnyugat felé tartó bővítés, avagy az EU új arktiszi és észak-atlanti horizontja

Az Európai Unió történetében ritkán fordul elő, hogy egy sokáig félreeső térség hirtelen stratégiai súlyponttá váljon, most azonban pontosan ez történik az északi és észak-atlanti régióval. Grönland biztonsági helyzete, Washington arktiszi (északi-sarki) ambíciói és Oroszország ukrajnai háborúja együttesen formálják át azt a zónát, amelyet Brüsszel évtizedeken keresztül inkább kényelmes, társult perifériának tekintett, mintsem a bővítési politika valódi terepének.

Read More

Napi hírek

Ukrán drónincidens miatt bukott meg a lett kormány
Ukrán drónincidens miatt bukott meg a lett kormány

A lett kormány az ukrán drónincidensek kezeléséről kialakult politikai vita és a védelmi miniszter menesztése nyomán omlott össze, miközben a balti államok egyre nagyobb biztonsági fenyegetésként tekintenek az orosz–ukrán háború átterjedésének kockázatára.

Read More
Az amerikai-iráni tűzszünet hatása a globális gazdaságra és politikára
Az amerikai-iráni tűzszünet hatása a globális gazdaságra és politikára

2026. április 8-án Donald Trump amerikai elnök alig másfél órával az általa szabott ultimátum lejárta előtt kéthetes tűzszünetet hirdetett Iránnal. A megállapodást Pakisztán közvetítette: Shehbaz Sharif miniszterelnök X-en közzétett bejegyzésében mindkét fél figyelemre méltó bölcsességét méltatta, és péntekre tárgyalásokat hívott össze Iszlámábádba. A tűzszünet véget vetett annak a negyven napos háborúnak, amelyet az USA és Izrael február 28-án indított Irán ellen, s amely az egész régiót egy szélesebb konfliktus szélére sodorta.

Read More

Politika

A WMO szerint 2026 és 2030 között minden év rekordközeli lesz

Az elmúlt években megszokottá vált, hogy egy adott év megdönti a hőmérsékleti rekordot, a 2026 májusában megjelent legfrissebb éghajlati előrejelzés szerint azonban ez a tendencia a következő öt évben sem fog lassulni. A Meteorológiai Világszervezet és az általa koordinált nemzetközi modellezői hálózat szerint a globális átlaghőmérséklet 2026 és 2030 között gyakorlatilag folyamatosan rekordközeli szinten marad, miközben a Párizsi Megállapodásban rögzített, másfél fokos küszöb átmeneti túllépése egyre inkább szabállyá válik, nem pedig kivétellé.

A kérdés ma már ritkán az, lesz-e újabb rekordév a következő fél évtizedben. A kérdés inkább az, hány lesz belőle, és melyik régiókat érinti a leginkább.

Read More

Gazdaság

Atomenergiát Afrikának? A kismoduláris reaktorok ígérete és a hatszázmillió ember, aki áram nélkül él

Afrika a világ legnagyobb villamosítási deficitjével néz szembe, hiszen 600 millió ember él a kontinensen elektromos áram nélkül, ami a világ energiaszegény népességének nyolcvan százaléka. Ez a hiány nemcsak a jelen fejlődését fékezi, hanem a jövőét is elzárja, mert a 21. század gazdasági fejlődése a digitális gazdaságon és a mesterséges intelligencián múlik, és mindkettő hatalmas áramfogyasztó. Ebbe a kontextusba érkezett két olyan fejlemény, amely alapjaiban rendezheti át a kontinens energiapolitikai számítását, ami nem más mint a kismoduláris reaktorok technológiai érése és a Világbank hat évtizedes nukleáris finanszírozási tilalmának feloldása. A kérdés, amelyet a Policy Center for the New South friss elemzése feltesz, provokatívan egyszerű: érdemes-e Afrikának atomenergiára váltania?

Read More
Kié a közepes hatalmak pillanata? A Globális Dél és a koalíciók kérdése

Mark Carney kanadai miniszterelnök 2026. január 20-i davosi beszéde váratlan katalizátorrá vált a nemzetközi rendről szóló vitában. Carney a szabályalapú nemzetközi rend megtörésének tézisét fogalmazta meg, és a közepes hatalmakat egy harmadik út megnyitására szólította fel a nagyhatalmak közötti rivalizálás és a kiszolgáltatottság kettőse között. A felhívás széles körben viszhangra talált, például Mette Frederiksen dán miniszterelnök nyilvánosan megköszönte a beszédet, a Carnegie Endowment elemzői a pillanat definíciós erejét méltatták, a Foreign Policy pedig stratégiai emancipációs proklamációként értékelte azt. Egy kérdés azonban feltűnően visszhangtalan maradt: kikhez szólt valójában a felhívás, és mit kínál azoknak, akik nem Ottawa, Canberra vagy London optikáján át néznek a világ rendjére?

Read More

Háború

Technológia

Az atomfegyver és az amerikai hatalom jövője
Az atomfegyver és az amerikai hatalom jövője

A nukleáris fegyverek annyira meghatározták a huszadik század második felének nemzetközi politikáját, hogy az utókor egyenesen nukleáris korszaknak nevezte el az időszakot. A hidegháború lezárultával e fegyverek súlya csökkent, ám az Egyesült Államok, Kína és Oroszország közötti verseny éleződésével ismét gyorsan emelkedik, és 2026 februárja óta, a New START szerződés lejártával először áll fenn több mint fél évszázada olyan helyzet, hogy semmilyen kötelező érvényű korlát nem vonatkozik a két legnagyobb arzenálra. A Carnegie Endowment friss elemzése ebben a környezetben teszi fel a kérdést, amely az amerikai stratégiai gondolkodás alapjait érinti: mennyi hatalmat adnak valójában a nukleáris fegyverek az Egyesült Államoknak, és megőrizhető-e ez a hatalom egy háromszereplős fegyverkezési versenyben?

Read More

Történelem

A világrend alakulása a 21. században
A világrend alakulása a 21. században

A hidegháború lezárását követően sokáig uralkodó nézet volt, hogy a nemzetközi rendszer fokozatosan egységesebbé válik, és a liberális-demokratikus berendezkedés, valamint a vesztfáliai elveken nyugvó államközpontú rend globálisan elfogadottá válik. Henry Kissinger Világrend című művéből kiderül, hogy ez az elképzelés túlzottan leegyszerűsítő volt.

Read More

Ajánljuk

Biztonság, Európa: A lengyel uniós elnökség

Biztonság, Európa: A lengyel uniós elnökség

Az elnökségi pozíció félévente váltakozik a 27 tagállam között, akik ezzel lehetőséget kapnak arra, hogy saját nemzeti és egyben az Európai Unió érdekeit érvényesítsék és formálják a közösség napirendjét, jövőjét. A következő hat hónap középpontjában a biztonság fog kiemelt szerepet játszani, ugyanis a lengyel határ mellett zajló orosz-ukrán háború hatalmas fenyegetést jelent az ország számára.

Read More
Artemis II: Vissza a Holdra

Artemis II: Vissza a Holdra

Több mint 50 éve történt az első Holdra szállás, amely a hidegháború egyik meghatározó eseményeként vonult be a történelembe, az ideológiai felsőbbrendűség és a technológiai presztízs jeleként. A modernkori űrtevékenységek egyik következő lépcsőfoka a Hold újbóli megközelítése, amelyre már nem csak tekintélyt fokozó tudományos teljesítményként tekintünk, hanem mint meghatározó műveletre a garantált űrgazdasági versenyelőny elérésében és mint stratégiai pozícióra a jövőbeli Mars-expedíciókhoz.

Read More

Nap képe

Image Module